(Egyik) kedvenc (magyar) filmem.
Nem tudom elégszer megnézni.
A rengeteg klasszikussá vált idézet is tetszik ("az élet nem habostorta", "a nemzetközi helyzet fokozódik" stb., stb.), de nekem ez a kedvencem a filmből:

- ... azt mondja, mindent megtesz majd..., azt mondja, hogy majd ne tessék
  csodálkozni, ha a tárgyaláson súlyos ítéletet kér.
- Kicsoda? A védőügyvéd??

Persze, minden megnézés alkalmával jönnek új kedvencek is. Most ezek nevettettek meg:

- Mit iszik?
- Én? Tulajdonképpen mindent.

"Ne humorizáljon! Jegyet kértem, nem revolvert."

- Mi újság, Pelikán elvtárs?
- Hát én tudjam?

- Még életemben nem lőttem. Szegény nyuszik!
- Már megint moralizál?

"leverte a vesémet. Mind a kettőt. Az sem volt egy népünnepély."

Kellemes emlék újra és újra megnézni, mert a film is remek, de azt is eszembe
juttatja, hogy a fél századunk (velem az élen) "Én, Pelikán József gátőr, esküszöm"
szöveggel tettük le a honvédségi eskünket.
"Kicsit" untuk, hogy ezerszer el kellett próbálni, és sokan kezdtünk kamu neveket
mondani, hogy röhögtessük egymást. Aztán a Pelikán annyira megtetszett, hogy kb. a
század fele folyamatosan azt mondta. :) Élesben is.
Aztán papíron aláírattatták az esküt a saját nevünkkel :(, így nem volt kibúvó, ha
esetleg olyat csináltunk volna, ami nem járja.