Két hónappal a törést követően ma először felejtettem el hosszú (fél) órákra, hogy nem ép a kulcscsontom. Ez jó jel.
Nagyobb súlyokkal még nem terhelhetem, de a gyógytorna csodát tesz, már csak kis különbségek vannak a "jó" és a gyógyuló karom véghelyzetei között és ugyanúgy használom, mint a baleset előtt.
Még egy hónap és jöhet a futás, illetve a bicaj is. Az biztos, hogy bicajra (főleg a lábat rögzítő pedálosra) csak akkor ülök, ha teljesen jól érzem majd a vállam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.