HTML

'Dark Night Of My Soul'

Gondolatok. Sajátjaim és melyek Benned ébrednek. Thoughts. The ones in me and the ones generated in you.

Friss topikok

2012.01.17. 08:08 Krap

Beethoven, Mozart, Haydn - poénnal

Beethoven VII. szimfóniája nyerte nálam ezt a hangversenyt, noha a szokott beethoveni
komorságnak alig-alig van nyoma benne. Ezzel szemben olykor könnyed, dallamos,
már-már vidám, szilaj. Érdekes, jó - nagyon tetszett.
Mozart D-dúr fuvolaverseny: a fuvola a klarinéttal és a csembalóval nálam a mumus.
Irritál a hangszíne, hangfekvése.
Most ezzel semmi gond nem volt. A szólista, Győri Noémi meglepően fiatal. Évekkel
ezelőtt már láttam játszani egy kisebb "klubban". Örülök, hogy már a hangverseny-
teremnél és a szólista státusznál jár. Rosszul választott hangszert :), de ezt
leszámítva remek.
Haydn nagy kedvencem, de a fisz-moll (de sok szép rejtőzik benne a neve alapján :),
"Búcsú" szimfónia nem sokat mutat meg abból, miért kedvelem annyira a zenéjét.
Zeneileg átlagos. Nem rossz, de semmi különös nincs benne.
BEZZEG HANGSZERELÉSILEG!!!!
Megmutatja, hogy Haydn-nek bőven volt humora, és ezt ez az előadás REMEKÜL
visszaadta.

Történik, hogy a negyedik, utolsó tétel befejező részében a zenészek váratlanul,
szépen, lassan, egymást követve elfújják a gyertyát, és távoznak a színpadról.
A zene mindeközben szól.
A legvégén a karmester is kisétál a színről, és mindössze két hegedűs fejezi
be a darabot.
Haydn ezzel jelezte Esterházi hercegnek, hogy túl hosszasan időzött birtokán,
zenészeit kimerítve, akiket ideje lett volna szabadságra engednie.
Az említett tételre a színpad világítása drasztikusasn lecsökkent, láthatóvá téve
a kottákat megvilágító - erre a hangversenyre előszedett, hiszen egyébként
fölöseges - kis lámpák fényét. Gyertyák elfújása helyett ezeket kapcsolták le
egyenként a zenészek távozás előtt. A színpad így egyre inkább (fél)homályba
borult.
Hatott. Jót mosolygott rajta mindenki.
Az est vendég karmesterét, Vásáry Tamást, egyedi, de visszafogott ruháját (VÉGRE
valaki nem egyenruhában áll színpadra!), a zenekar "saját" dirigensétől eltérő
stílusát is jó volt figyelni.
Alig akartuk leengedni a színpadról, de megoldotta: a sokadik visszataps után
kézenfogta a koncertmestert (hegedű egy) és kivitte a színről, intve a zenekarnak,
hogy ők is kövessék őket.

Egy majdnem a tegnapihoz hasonlóan jól kivitelezett előadása a tételnek itt megtekinthető:

https://www.youtube.com/watch?v=K0ligH6PCW0

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://krap.blog.hu/api/trackback/id/tr593556832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása