A terv az volt, hogy felkerekezünk a hegyekbe, ahol egy erre alkalmas barlangban alszunk. Legnagyobb meglepetésemre a barlang foglalt volt - nem denevérek vagy medve, még csak nem is ősember, hanem egy család előzött meg minket kb. fél órával. Átcuccoltunk tehát a közelben lévő fedett "ojjektumhoz" és ott sütöttük meg a vacsorának valót. Nem volt egyszerű a nyirkos papírból/fából tüzet varázsolni, de harmadszorra sikerült.
A csillagok alatt a tök sötét, hideg, olykor csendes, olykor neszekkel teli erdőben aludni érdekes érzés volt. Akár kellemes is lehetett volna, ha egy gyagya madár nem rikkantott volna kb. 7 másodpercenként. Gondolom, minket akart elüldözni. Hajnal 3-kor - mécses kialváskor - fejezte be.
Gyanús, hogy miatta hívják a helyet Csókásnak.