'Dark Night Of My Soul'

Nagy élmény angol után magyarul olvasni. Sokkal gyorsabban megy. :)
Nem nézek Dr. House-t, Hugh Lauriet mint brit komikust ismertem meg. És tudom róla, hogy meglepően jól zenél.
Ehhez képest ez az első regénye, krimije. 2004-es.
Ami jó benne, azok a vicces, tipikusan brit módon vicces leírások, megfogalmazások. Néhol (rögtön az elején) már-már túlzásba viszi ezeket - ami műköik egy rövid írásban pl. az itt is emlegetett Jeremy Clarksontól, az egy regényben túl tömény és fölösleges lenne -, néha hosszú oldalakon keresztül nem alkalmazza, "elfelejti".
Maga a történet kellően, de nem eltúlzottan csavaros, izgalmas - jónak mondható.
Jól ír, de ha nem Róla lenne szó, ez csak egy jó kis krimi lenne, és nem vennék meg annyian, amennyien.
Nem vagyok olvasás mániás, így a könyvekhez sem értek különösebben, így én közepesnek mondanám, de tudom, hogy bőven az átlag fölött van.
Kb. kétharmadában lekötött, harmadában nem annyira, többször megnevettetett, gyakran elmosolyogtatott.
Soha rosszabb könyvet tehát.
"Egy pillanatig azt hittem, hogy talán megbotlott a padlón és csak reflexből dugta ki a nyelvét - de valamiért ez mégsem tűnt túl valószínűnek, és különben is, amint visszaszerezte az egyensúlyát, nem húzta volna vissza szépen a helyére a nyelvét is?
Nem, kétségkívül csókolózott velem. Pont, mint a filmeken. Pont, mint nem az én életemben. Néhány másodpercig túlságosan is meglepett voltam, és túlságosan gyakorlatlan ahhoz, hogy tudjam, mit is kezdjek a helyzettel, mert nagyon rég volt már, hogy valami ilyesmi történjen velem. Igazság szerint, ha jól emlékszem, olajbogyószedő voltam III. Ramszesz uralkodása idején akkoriban, és nem is igazán emlékszem, hogyan is viselkedtem akkor."