"Amikor ezt a dalt ítam, még Miskolc volt a második, magyarok által legsűrűbben lakott város. Mostanra ez London."
/Kardos-Horváth János/
Kis városkámban, ráadásul a belváros közepén megnyílt egy új hely, ahová végre lehet koncerteket szervezni. Szégyen, de évekig nem volt olyan, ahol egy jó klub-bulit meg lehetett volna nézni. A napokban Janó "nem koncert"ezett ott az ismert bölényfüves vodka támogatásával.
Fogott egy gitárt, kiült, és énekelt, beszélt. Sajnos csak kb. egy órán keresztül.
Jó volt ismét látni, de sokat levett az egész értékéből (a rövidsége), hogy a szavait gyakran elnyomta a közönség morajlása.
Így inkább amolyan kedvcsináló volt az ismét létező Kaukázushoz, mintsem egy szuper emlékezetes este. Pedig nem volt rossz.
Azt pedig, hogy a zenekar nem anyagi, hanem művészi megfontolásból állt ismét össze, nehéz - de nem lehetetlen - lesz számomra bizonyítaniuk.
2013.04.21. 10:56 Krap
Kafkaz
Szólj hozzá!
2013.04.18. 08:01 Krap
Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége
Egy sci-fi 1956-ból. Ennek ellenére semmi régimódi vagy olyasmi nincs benne, amit jelenünkből megmosolyognánk. Ez már önmagában szép.
A történet is jó. Semmi különös nincs benne - megjelenik a Földünkön (fölötte) egy nálunk fejlettebb faj. Kb. ennyi a lényeg, ami anélkül elmondható, hogy lelőnék dolgokat. Az lepett meg, hogy a könyvben ezt követően a Föld, az emberiség (külső hatásra) egy olyan irányban indul el, amelyről éppen a hetekben, jóval a könyv olvasása előtt elmélkedtem valakivel. Az illető - az ember (rossz) természetéből adódóan - kizártnak tartotta, hogy valaha elindulunk-e az általam logikusnak tartott úton (azon, ahová a könyvben a másik faj hatására szinte azonnal eljutottak, és ahol szerintem tarthatnánk mára).
A vége érdekes, nekem nem igazán tetszik, de ez nem változtat azon a véleményemen, hogy ez egyértelműen egy nagyon jó mű. Csak ajánlani tudom.
A borító ne vegye el senki kedvét! (1990-es kiadás)
Szólj hozzá!
Címkék: könyv
2013.04.15. 08:01 Krap
"mi nálad a 10 pontos" - 2. a szerelemnek nem kell múlnia
Avagy: Billy és a dobgép.
Nem lehetett egyszerű összehozni. A dupla Mellon Collie and the Infinite Sadness (az a cím!!!) óriási siker lett; Jimmy Chamberlin csoda-dobos kilépett (a drogok miatt kirúgták?) és nem vettek be helyette senkit a lemezhez.
El is tűnt a rock, a dög a zenéből.
Ehhez nagyon szerencsés a témaválasztás: a szerelem/párkapcsolat.
Nem minden dal telitalálat, de bőven vannak kiemelkedő tételei és egyben hallgatva (itt megtehető: www.youtube.com/watch?v=XUekVmpT70k) azt kell mondanom, hogy hibátlan.
Teljes az összhang a zene és a szöveg között, de utóbbiak ismerete nélkül is átélhető, érezhető a sok különböző hangulat, melyet végig összetart a nagy közös téma.
You make me real
Strong as I feel
You make me real
So far I still know who you are
but now I wonder who I was
What if what is isn't true
We must never be apart
...de szinte bármely dal bármely sorát idézhetném. Főleg, hogy nem mindenhol ennyire egyértelmű a téma kifejtése. Egyik kedvencem erre példa:
Lovely girl you're the murder in my world
dressing coffins for the souls I've left to die
Ez már Alex szövegét is veri. :)
Billy egy zseni, rendkívül sokoldalú dalszerző.
Itt is sziporkázik. Az egész albumot szeretem, de néhány dala különösen megfog:
- a nyitány To Sheila a hajnal/alkonyat hangulatával (és a fél hanggal lehangolt gitárral, mely az első zenei beszélgetésünket hozta ex-edzőmmel),
- a boldogan lendületes Perfect, (az Ava Adore klipjéről már volt szó itt, de ebben is van "1-2" ötlet),
- a TÖKÉLETES hangulat lefestés (zene+szöveg!!) Crestfallen,
- a legnagyobb kedvencem, a már címében is remek Appels + Oranjes (al-mák és gép futok a magyar forgítása? :),
- a gyönyörű a For Martha,
- és rögtön utána az egyszerű szépség tökéletes példája, a Blank Page.
Személyesen is érint az album, hiszen életem első komolyabb külföldi útján, Stocholmban (MESESZÉP város) voltam, mikor megjelent. Ott, a fülesben (rádió) hallottam először az Ava Adore dalt, és le vagyok fotózva az óriási borító előtt is, mely egy lemezbolt kirakatában figyelt.
A 2013.03.29-ei itteni kép a CD borító belsejéből szedtem. Nem hétköznapi zenekari fotó!
Magyarországon hallottatok Pumpkinst rádióban??
Nyilván azt mondjátok, hogy nem túl ismert a zenekar, akkor miért lenne. Nos, ebből a lemezből több mint 4 millió példányt adtak el. Elődjéből pedig több mint 7 milliót. De az egy teljesen másik 10 pontos történet.
73 perc érzelem, művészet.
Kevés zenekart hallottam érzelmekről ennyire kifejezően zenélni, olyan sorokkal, melyek önmagukban, másoknál nyálas kliséknek hatnának.
Megjelent 1998-ban.
The Smashing Pumpkins: Adore