Nézegetem az értesítőt, és életemben először másodrangú állampolgárnak érzem magam.
A legfontosabbak az állampolgárságot (a közelmúltban) ajándékba kapó fél millió társunk közül azok (százezres nagyságrendről van szó), akiknek ráfér az arcukra, hogy beleszóljanak Magyarország dolgaiba. A "legalja" pedig az a félmillió (!!!) kenyérkereső, aki beintett ennek az egésznek, és külföldön boldogul.
Nem szerintem, hanem a tények és az egypárti demokrácia szabályalkotói szerint.
Előbbiek aláírt (!!) levélben (nesze neked titkos, anonim szavazás!), utóbbiak munkaadó országukban (pl. Nagy-Britanniában) egyetlen vagy néhány (Németo. és Spanyolo. esetében kettő) helyen, személyesen szavazhatnak. Nyilván a többség nem megy el Skóciából vagy éppen Yorkshire-ből Londonba vagy Ibizáról Madridba szavazni.
Érdekes saller lenne, ha a román, szlovák stb. posta úgy állna a joghoz, mint a Fidesz, és belesz@rna az Alkotmányba, amikor az említett levelek kézbesítésére kerül(ne) a sor.
Az első voksok már meg is érkeztek. Két héttel a választás előtt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.