Úgy 5 évente behal a TV-m. Régi, jó, szeretem.
Olyankor elviszem egy régi haveromhoz, aki jelképes összegért, és/vagy egy üveg pálinkáért megcsinálja. Idén viszont nagy eséllyel már nem menthető a jószág.
Így egy hete TV nélkül vagyok. Egészen más életforma. Kezdtem megszokni, megkedvelni.
Aztán egyik haverom kérdezte, hogy láttam-e ezt és ezt. Mondtam, hogy betojt a TV-m, tehát nem. Erre: miért nem szólok, Neki van a garázsban egy, azt kölcsönadja. Így is lett.
Most ott tartok, hogy sajnálom, hogy ilyen kicsi, kellemetlen, hogy csak 25 adót tudok tárolni rajta, hiányzik a teletext, és leginkább a távirányító.
Fura egy életet élünk.