Már 20. alkalommal rendezték meg Cegléden. Szeretem a hagyományokat, és jó volt a nagy érdeklődést látni.
Több ismerőssel is beszélgettem, sőt, még egy fellépőt is megismertem. Egyébként is buta vagyok a dobhoz (is), de most pláne nem volt kedvem "szakmai" füllel nézni, hallgatni az előadókat.
Néhányukról mégis szólnék:
A 14 éves Vetési Gergő megmutatta, hogy tehetséggel, gyakorlással mennyire magas szintre lehet eljutni ilyen fiatalon is. A kiállított dobszerkókon láttam/hallottam néhány egészen fiatal srácot olyan dolgokat játszani, hogy csak lestem!! Gergő előtt is le a kalappal!
Mostanra már biztos :), hogy a jazznak a legtöbb ágát nagyon nem szeretem, így a Kőszegi Imre Quartet és a Loop Doctors (Szendőfi Péter - Rományi Áron) sem adott semmit a lelkemnek, az agyamat pedig nem kunsz leterhelni egy dobos gálán.
A német Fascinating Drums előadását kb. 3 méter távolságról néztem végig. Tökéletes játékidő hosszúság (!!!), fegyelem, ügyes koreográfia jellemezte őket. Ha valami jól áll a németeknek, akkor az a(menetelés és az egyenruha) fapofa. Profik. 1-2 tagot leszámítva a koncentrálást, erőlködést vagy számolást nyomokban sem lehetett látni rajtuk még karnyújtásnyi távolságból sem. Üde, jó színfolt voltak.
Kb. így kell elképzelni őket:
Remélem, tényleg a zenekar írt itt, velük leveleztem, és nem egy haverom tréfált meg, de az Euro-African Playgroundnak, és személy szerint Juhász Mártonnak (dob, na-ná!) itt is köszönöm a belépőt. Segített vele egy barátomnak.
"Kellemetlen" olyat dicsérni, aki ajánlotta magát és segített, de tény, hogy Márton csapata volt az est (első kétharmadának) egyetlen zenekara, amely nem a dobra, a technikai villogásra, hanem a ZENÉRE, a dalokra, az együtt muzsikálás nagyszerűségére helyezte a hangsúlyt.
Noha nem az én zenei világomban barangolnak, felüdülés volt látni/hallani őket, a sok "géppuska" vagy "jazzes fikcsi" erdő közepén.
Hat zenész, leghátul (!) Márton egy minimál dobszerkón.
Az est záró harmadát kénytelenek voltunk kihagyni a nagyon késői (korai?) idő miatt.
A fő fellépő Pete Lockett - Dörnyei Gábor kettős műsorából nem sokat láttam, hallottam, mert a színfalak mögé is bejuthattam, és ott voltam. De erről majd legközelebb.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.