'Dark Night Of My Soul'

a srác mindenkit akar, aki valaha voltam
a lány mindössze a helyeket kéri, ahol/melyeket láttam
ők bármit kérnek, amit megérintettem
neked csak a dolgok kellenek, melyeket szerettem
minden, mit hallottam, minden, amit megtanultam
minden, amit kipróbáltam, minden, amit megőriztem
minden, amit éreztem, minden, amit elveszítettem
minden, amit kiáltottam

míg az egész fejem sikít, csikorgó fogakkal
küzdök, hogy egyetlen szót találjak, amelyet megtarthatok,
bármilyen igazságot, bármilyen reményt
oh, csak bármilyen szót, amelytől nem kezdek fuldokolni

de egyre csak mondogatom, hogy majd igen (hogy szeretném), de nem fogom
mondogatom, hogy megteszem, de nem teszem
mondom, hogy érzem, de nincs mit éreznem,
csak egy különös semmit(ürességet) ott, hol egykor én voltam
egykor én voltam

a srác mindenkit akar tőlem, akiket hiányoltam
a lány mindenkit akar belőlem, akit megcsókoltam
ők bármit akarnak belőlem, amit valaha megénekeltem
igen, mindössze az összes dolgot akarod tőlem/belőlem, amit valaha mondtam
valaha tettem, valaha készítettem
valaha imádkoztam, valaha hittem
valaha megérintettem, valaha szerettem
amit valaha gondoltam, amit valaha álmodtam

míg a fejem üvölteni kezd és csikorgó fogakkal
kétségbeesve/reménytelenül egy szimpla szót keresek, melyet megtarthatok
bármilyen hitet, bármilyen támaszt
oh, bármely szót, mely nem tesz beteggé

és egyre csak mondogatom, hogy majd igen (hogy szeretném), de nem (fogom),
mondogatom, hogy megteszem, de nem teszem
mondom, hogy érzem, de nincs mit éreznem,
csak egy fura semmit(ürességet) ott, hol egykor én voltam
egykor én voltam

bármit, mindent, amire csak szükségetek van
vigyétek szabadon
bármit, mindent, amire csak szükségetek van
vegyétek el tőlem

bármit, mindent, amire csak szükségetek van
vigyétek szabadon
bármit, mindent, amire csak szükségetek van
vegyétek el tőlem

vegyétek el tőlem/belőlem
vegyétek el tőlem
vegyétek el tőlem
vegyétek el tőlem
vegyétek el tőlem
vegyétek el tőlem
vegyétek el tőlem
vegyétek el tőlem
vegyétek el tőlem
vegyétek el tőlem

... megtaláltam, amit mutatni szerettem volna. Két Les Paul (SG??) ha rendesen megdörren:

Arra jöttem rá az erkély festése közben, hogy a 2009-es (Today Is A Good Day) New Model Army album hangzása tökéletesre van keverve. Hűen visszaadja a banda koncertjeinek hangzását. Úgy szól a Gibson (a dobok, és a többi hangszer is), hogy az valami csoda. Majdnem azt írtam, hogy "természetesen", de egy elektromos hangszer esetén nem beszélhetünk ilyesmiről.
A YouTube-on nem találtam stúdiófelvételt erről a lemezről. (Csak ezt az egyet (a második) - ezen inkább csak a dob szól jól. Az mp3 megöli a minőségi zenehallgatást?)

     Szégyen vagy sem, de fura tény, hogy szombaton voltam életemben először P. Mobil koncerten. Rengeteg Beatrice, egy-egy Karthago és Edda, de a Mobil eddig kimaradt a (ma is aktív) régi nagyok közül.
A várnál az ünneplésben ők voltak a záró esemény.
     A számtalan tagcsere, átalakulás, új zenekart alapítás nyomán mára csak Sárvári Vilmos gitáros maradt Schuster Lóri mellett. A fiatalok kellemes meglepetést okoztak, főleg a dobos (akusztikus gitáros, vokalista) Szebelédi Zsolt és a főnyeremény énekes/gitáros Baranyi László. Utóbbinak nem kis nevek után kellett a mikrofonhoz állnia, de nem csak énekben volt kifogástalan, hanem a Telecaster is remekül állt (és szólt) a kezében. Le a kalappal!
     Lóri csak a koncert első és utolsó dalai alatt tette tiszteletét a színpadon. Különösebben nem hiányzott, de a koncert elején alkotott a rutinjával. Történt, hogy a rendezők belebeszéltek két dal között a koncertbe, kérve, hogy akik be szeretnének jutni a koncertre, azok először engedjék ki a vár területéről az ünnepségről távozni vágyókat, akik bent rekedtek és nem tudnak utat, helyet adni a befelé igyekvőknek.
Kérték a zenekart is, hogy álljon le a koncerttel. A banda meghallgatta ezt a bejelentést, majd játszotta a következő számot. Rövidesen már nyomatékosan kérte ugyanez a rendező/szóvivő a rendőrségre hivatkozva, hogy ne folytassa a zenekart a koncertet, amíg a várárokba vezető lépcsők üresek nem lesznek. A zenekar erre halkan elkezdett prüntyörészni, improvizálgatni, amíg a helyzet megoldódik. A szervező viszont lehúzatta a zenét, és a koncert befejezésével fenyegetőzött, szintén a rendőrségre hivatkozva. Amikor ismét játszhattak, megszólalt Lóri (és a rutin): "Ha még egyszer leállítják a koncertet, akkor részünkről ennyi."
Tetszett. Aki szervez, az szervezzen, aki rendőr, az őrködjön, aki zenész, az zenéljen.
     Zeneileg? Nem variálják túl a dolgokat, de amit tudnak, az nagyon tudják. Érzik a stílust. Arra a laza riffelésre alapoznak, amit a Road-Depresszió-Tankcsapda hármas is tol, de azoktól nagyban eltérően - és nem meglepő módon - az ősi hard-rock gyökerekbe ágyazva játsszák zenéjüket. Nem mondom, hogy minden szövegük tökéletes vagy tartalmas, de zeneileg rendben vannak, és az a 4-5-8 klasszikus (Miskolc, Kétforintos dal, Az út másik felén, Menj tovább!, Utolsó cigaretta) méltán van ott a legnagyobb magyar dalok sorában.
Talán ez az egyetlen zenekar a világon, amelynek a zenéjében nem zavar az elektromos orgona.
     Ahogy a főnök mondta: "Mi vagyunk a P. Mobil, és nem sz@rral gurigázunk."
A még mindig marokszámra (!!!) repkedő kétforintosok pedig egyfajta folytonosságot, állandóságot adnak a zenekarnak, a koncerteknek.
Ja, és a hentes köpeny, mint színpadi viselet nagyon ott van! :)

Kellemes meglepetés, jó koncert volt.

A kedvencem, a Menj tovább! egy korábbi diósgyőri koncertről az aktuális felállással, és jobb minőségben a hatalmas refrénű Utolsó cigaretta az énekes legendákkal:

Szombaton átadták a felújított, átépített Diósgyőri várat. A régi formájában is tetszett, de sokat dobott rajta az építkezés. Több lett a belső helyiség, és a falakhoz is sokat hozzáépítettek. A félig lerombolt bástyához - nagyon helyesen  - nem nyúltak, így látni "fél nézet, fél metszetben" a falvastagságot.
Egy látogatást bőven megér. Szeptember hónapban miskolci lakcímkártyával még fizetni sem kell érte.