A szünetben - szokásommal ellentétben - sok (több) új magyar zenét hallgattam. A többségük (Kaukázus, Hiperkarma, Anima Sound System) vagy elsőre, vagy többedszerre megtetszett. Akadt olyan (Depresszió), amelyik csont profi, nemzetközi szint (az Anima ... is!), remek szövegekkel, el is ismerem, de valahogy nem férkőzött közel hozzám; és olyan is (Magna Cum Laude), amelyet továbbra is gyengének (nekem nem tetszőnek) tartok.
Kíváncsi vagyok, lesz-e időm írni róluk itt. Addig is, csak ajánlani tudom őket ismerkedésre.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.