Mint ismert, nagyon szeretem a jól eltalált feldolgozásokat. Itt a hölgy hangja, előadása és a basszusgitár (!!) nagyon el van kapva. Az is, hogy nem sokat változtattak az eredetin. Még az is elmegy, hogy egyik-másik szólót túlimprózza a gitáros.
Csoda ez a dal a maga egyszerűségével, vidám szomorúságával.
Ha jól rémlik, azon a két koncerten, ahol láttam őket, nem játszották. Be is halnék, ha idén műsoron lenne!!
Rákattantam a csípős paprikára. Egy Mexikóba is járó amerikai ismerőst megkértem, hogy hozzon Jalapeno vagy Habanero magokat. Hozott. És mivel jó fej akart lenni, beszerzett (a neten, New Yorkból!???) valami ütősebbet is. A címben szereplő Bhut Jolokia magokat.
Két tővel sikerült felnevelnem, nagyon korai (február!) ültetéssel, de sajnos a termés így sem érett be. Csak a képen lévő négy paprika lett fogyasztható, a többieknek még hetek kellettek volna. Ezeket is majdnem zölden szedtem be, de aztán szépen bepirultak.
Az erejükről annyit, hogy a legkisebbet háromszorra sikerült elfogyasztanom, a képen magányosan szereplőből elsőre addig jutottam, amennyi a képen hiányzik belőle.
Irgalmatlanok.
Van a magyar, jó erős paprika, ami zsibbasztja a nyelvet, előcsalja a könnyeket. Nos, Jolán (ahogy hívom) elsőre szétcsapja a teljes szájat (a peremétől (!!) a torokig, az orrot sem kímélve), majd szépen, lassan a nyelőcsövet, és még lent is rendesen érzeni, hogy alkot. Egy minimális kis adag belőle.
A Wikipedia szerint (https://en.wikipedia.org/wiki/Bhut_jolokia) 2007-ben a világ legerősebb csípős paprikája volt.
A mi erős paprikánk csípősségi értéke (és a Jalapenoé is) 3500-10000 közötti. A képen látható Bhut Jolokia 855.000 - 2.200.000 között mozog, azaz alsó hangon 85-ször erősebb, de inkább olyan 200-szor.
El lehet képzelni!(?)
Gyilok.
