A Good Time (Jólét) (2017.) a versenyprogram része volt. A történet egy testvérpárról, egyetlen balul sikerült napjukról szól. Az egyébként agyas főszereplő minden ötlete balul sül el, helyzete egyre nehezebb lesz. Blöff/A ravasz, az agy...-féle koreográfia. Itt azonban nincs humor, egymásba szőtt szálak a történetben, csak a kétségbeesett menekülés, kármentési törekvések.
Jó kis mozi, egyedül régi ellenségem, a kézi kamerahasználat, illetve az ezzel együtt alkalmazott sok közeli rontott az élvezhetőségen.
7/10
The Sense Of An Ending (Felfelé folyik, hátrafelé lejt) (2017.)
Ismét egy remek példa arra, miért nem kell (szerintem nem is szabad) az eredetitől merőben eltérő magyar címet adni egy alkotásnak. Borzalmas.
Brit film, Londonban játszódik. Nem kifejezetten a királynő angoljával, de jellegzetes íz nélkül beszélnek benne a szereplők. Sajnos rávilágított arra, hogy sehol nem vagyok szövegértésben.(50% alatt. :( )
Tony egy elvált nyugdíjas, békésen éli mindennapjait, egy kis fényképezőgépboltot visz. Mechanikus karórát hord, abban is alszik, leveleket ír, nincs Facebookon, nem közvetlenkedik a postással. Egy nap levelet, benne értesítést kap, hogy egykori szerelmének anyja rá hagyott egy naplót. Később kiderült, hogy nem is a sajátját. Az említett ex azonban nem hajlandó odaadni az örökösnek a naplót.
Kb. ennyi a történet. A film attól erős, hogy a régmúlt felidézett képsorain keresztül fokozatosan kirajzolódik Anthony (és a másik néhány szereplő) múltja, érdekes és szövevényes viszonyrendszerük. A múlt pedig sok dologra hat a jelenben is. Szokásokra, életvitelre, de leginkább az érzésekre.
Lassú ritmusú, kellemes film. Tetszett.
Ma reggel Yorkshire teát ittam. Tejjel. Ahogy D. mondta: "Putoltam a kettölt on." :))
7/10 pont
A főszereplő első nagy szerelme Veronika. Nem volt nehéz azonosulnom Tony szerepével. Sokadszor írom, hogy a sorsnak van humora: a film után a mozitól 300 méterre az én ezer éve nem látott első szerelmem futott szembe velem a villamoshoz, ráadásul vörösen, mint a filmbeli főhősnő. Biccentettem neki mindenféle érzelem vagy gondolat nélkül.
Mert nem ő az én Vr-m.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.