Avagy: a hiúság vására.
Írtam egy rövid kommentet a Youtube-on egy albumhoz. Páran like-olták a megjelenésekor. Azon kaptam magam, hogy jól esik, és hogy naponta visszanézek, hogy lássam, nőtt-e és mennyivel a szám.
Eddig is értettem, de most már érzem is, miről szól a Facebook. Kerülöm, továbbra is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.