Balázs kellemetlen helyzetben van.
Mivel a Kecskeméttel rendesen beletaposott a hazai futball pocsolyába, azt hittem annak idején, jó választás volt a kókler vetítőgép Sivic után a diósgyőri csapathoz kinevezni.
Várható volt, hogy elvegetál a pénzmosodában, sőt talán az is, hogy Sivic álmát megvalósítja és kijut a nemzetközi porondra. A csapatok negyede indulhat ott, úgyhogy a matek mellette volt.
Ez az idő elmúlt. Mostanra kiderült, hogy Ő is csak egy a sok hazai szakember közül. Szerinte a csapata (újabban) mindig remekül, dicséretet érdemlően (!!!) játszik, csak azok a fránya gólok és (pláne!) az eredmények...
A vezetőség türelme végtelennek látszott, de azért jelezték, hogy esetleg 8-9 pontot jó lenne összeszedni (nem három, hanem) öt forduló alatt.
Négy meccs azóta lement. Most nagyon izgul az ország Bekő rajongó hányada, hogy a jelenleg utolsó Békéscsaba ellen sikerül-e a hiányzó 6-7 pontot megszerezni egyetlen mérkőzés alatt.
Tuti, hogy összejön, hiszen minden rendben van, a mutatott játék pedig ugyebár zseniális (kivéve, amikor pl. az Újpest megalázóan lefocizza a csapatot a pályáról, de ezt az Edző nem látja).
Ha nem? Balázs menni fog.
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
