A sok "hivatali" zenehallgatás közben néha el is felejtkezem róla, hogy mekkora
szellemi műkincseknek vagyok a birtokában, mint egyszerű rajongó.
A CD-im végighallgatásában Loreena McKennitt 2006-os koncertje, a Nights from the
Alhambra következett.
Megfeküdtem tőle. Sokadszor. Nincs rá szó, mert a CSODÁLATOS, a gyönyörű, felemelő
már elcsépeltek.
Talán azt mondanám erre a (két) lemezre, hogy MEGTISZTÍT.
A hárfa, a zongora, a hegedű és a cselló (!!) (Raglan Road!) is gyönyörűen szólnak és érzelmes dolgokat játszanak, de az egészben a legmegindítóbb Loreena HANGja, mely szárnyal, rezdül, rezdít.
Ráadásul nem is alt (ami a gyengém :), hanem szoprán.
'Now I'm clean, the cleanest I've been' /Depeche Mode/
