'Dark Night Of My Soul'

"Amikor eljönnek az inges alakok,
 Nem hallasz csak inges alakot:
 Meeting, costing, casting, training, brainstorming,
 Problem solving, conflict handling, purchasing,
 Strategic planning, profit making, networking"

Időzónák : beesek reggel, látom, hogy éjjel az egyik kínai ügyfél válaszolt a tegnap délutáni mailemre, a másik nem. Gyorsan írok annak, aki nem, hátha még nem végzett a melóval erre a hétre, lévén ott már péntek délután. Közben bekapcsolom a neten a New-York-i  rádiót (K-Rock2), ahol ilyenkor (péntek, ott hajnali 2)  ízlésemnek  megfelelő zenék mennek  (mikor ébredeznek (itt  kb. dél van akkor) , átmegy kommerszbe).
Think global.

Piró intelme ellenére a komolyzenei sorozat folytatódik.
A "végletek" hangversenyén voltam ugyanis.
Vivaldi és Paganini.
Vivaldi egy kommersz, alig-alig élvezhető szerző a szememben. Nem rossz,
de "hiányzik belőle MINDEN", hogy Gallát idézzem :). Nem leszünk barátok,
a négy évszakot csak minden 40. évszakváltáskor, egyéb műveit pedig elvétve
azért meghallgatom, ha úgy adódik.
Paganini viszont a hegedű határait, korlátait feszegeti. Elképesztő virtuozitású
a "Huszonnégy capriccio", amit így, egyben ritkán adnak elő.
DÖBBENET trükkök, hangsűrűség, mégsem teljesen öncélú. Úgy kb. 10-12 percig
teljes odafigyeléssel tudtam ámulni (laikus, nem megrögzött komolyzene
hallgatótól ez szerintem nem rossz), utána helyenként már fárasztott.
A vége már-már unalmas volt - ez persze egyértelműen az én hibám : nem tudtam
ilyen sűrűségű zenét befogadni.
Az, hogy a "tag" nem csak megírta annak idején, hanem el is játszotta ezeket
a dolgokat elismerésre méltó.
Sokkal inkább ez, mint Vivaldi ! Utóbbit könnyebb átlátni, így sokkal okosabb
dolgokat kellene kitalálnia (már késő :), hogy kedveljem.
Kodályra írtam, hogy nagyon tudott - akkor Paganini túl sokat tudott. :)

"Színezd újra, színezd újra!
  Az életed, ha megfakulna,
  S ha az égbolt beborulna,
  Ne menekülj, csak színezd újra!"

A klip a youtube-on SZIN-ezd újra értelmezéssel megy. Poénos !

"A reggel igazi magyar reggel,
 a munka vár, én nem maradhatok."

Paradise Lost után Magna C.L. koncerten lenni kissé mókás, valljuk meg !
Nem egy súlycsoport. Viszont meglepődtem rendesen a Magnan.
Azt tudtam, hogy sok nő lesz (szerencsére 3-4 volt a mi csapatunkkal is)
és hogy trendi az egész. Az utóbbi miatt nem is akartam különösebben menni,
de a hölgyek rádumáltak.
Jól tették !!! Remek kis koncert és szuper kis éjszaka kerekedett a buliból.
Mert BULI volt, az tény !! Aki ott volt, az azért ment, hogy jól érezze magát
és ropjon egy nagyot.
A zenekar : meglehetősen alap (éppen csak nem fájóan egyszerű) dolgokat
- egyébként jól - ütő dobos, egy szintis, akit én néha alig hallottam, de aki
kellett a hangzás miatt, egy REMEK basszusgitáros (kalap le !), egy Fender Strat-on
játszó gitáros (nem komplikált, de magabiztos, jó), és egy TÖKÉLETES hangú és
kiállású énekes/frontember. Utóbbi nem teljesen józan/tiszta, de nem zavaróan.
A halacska tetkót a jobb alkarján leszámítva verhetetlen a csóka. Az egyik ráadás
alatt le/besétált a "tömegbe" és ott bulizott/énekelt együtt velünk.
Ez nagyon ott volt !
Kíváncsi vagyok, ha még jobban befutnak (mert fognak, az tuti), akkor is
megmaradnak-e egy ennyire szimpatius ZENEKARnak.
Eléggé izom hangerőn szinte tökéletesen szóltak az elejétől a végéig.
Sokkal keményebbek élőben, mint albumon.
Kis klubban lelkes közönség előtt hibátlan koncert volt.