Biztosan nehéz, ha intézmény, kultikus zenekar vagy, aki teljesen a maga
útján jár, senkihez sem hasonlítható. Nagyon nagyok lehetnek az elvárások.
A legnagyobbak attól azok (többek között), hogy mindezekből semmi nem érződik
a zenéjükön.
Ez egy hibátlan, óriási album !
Ha itt-ott nem hörögnének, zúznának, hanem végig csak ZENÉLnének, a világ egyik
legegyénibb zenekara lennének (így is azok). Így kissé skatulyába zárják magukat,
elzárják magukat a széles(ebb) tömegektől. Persze egy (művészeti) szint felett
ez (ismertség, hírnév) nem szempont.
Jó is, ha az első mondatban említett státuszban vagy, hiszen bármit megtehetsz,
amit jónak, helyesnek tartasz. Az Opeth meg is tesz sok dolgot. A legfontosabb,
hogy stílusoktól függetlenül tesznek egymás mellé/után nagyszerű zenei
ötleteteket, dallamokat. A nekem legjobban tetsző, egyben talán legmeglepőbb:
A 4. dal (Burden) végén folyamatosan hangolják lefelé a gitárt játék közben,
így egyre hamisabb, disszonánsabb lesz a dallam, de még ez is remek. Sőt, ÍGY
remek igazán.
Ha teheted, mindenképpen füleld meg ezt az albumot, vagy legalább az említett
számot (azt követően úgyis vetődsz az albumért! :) !
Ha nem vagy nyitott a 2. dalt (Heir Apparent) hagyd ki, bár szerintem megéri a
"szenvedést", amit a hörgés okoz.
Az év albuma ?? (Még nem hallottam az új The Cure-t.)
55 perc kreativitás, művészet.
Svédek.
Biga! Még a 'tallicaról sem írtál (ígérted), de ezt a zenét nagyon ajánlom
figyelmedbe.