Zajlik.
Egyszer jártam Republic koncerten, a Tisza-tó partján, Abádszalókon, vagy tíz+
éve. Azóta a zenéjüket sem hallgattam, legfeljebb rádióban.
Az Opera Rock Show-nak viszont eddigi mindkét (ZSENIÁLIS) előadásán (Therion,
Epica) voltam, és a Republic is érdekelt. Könnyen kaptam potya jegyet, csak
írnom "kell" majd róla, ennyi az ára.
Vannak mániáim a publikált dolgaimmal kapcsolatban. Pl. több, mint egy évet vártam, hogy leírhassam azt egy lemezismertetőben, hogy "Korszerű zene, nincs benne indulat" - aki megmondja, kitől idéztem, az tud! :)
A másik ilyen vágyam, hogy egyszer lehúzhassak valakit, valamit, aki megérdemli.
Egyszerűen már én kezdem unni, hogy mindenben a jót látom, hallom. Ezt persze magyarázza, hogy eleve csak olyan lemezeket kérek el, melyek érdekelnek, tetszenek; illetve demókat kapok, egy feltörekvő, kezdõ zenekart pedig miért bántanék, ha
megtiszteltek azzal, hogy a lapon keresztül az én véleményemre kíváncsiak?
Leírom a jó és a szerintem javítandó dolgokat, de ennyi.
Kapóra jött tehát a Republic sajtós jegy. Gondoltam, mivel különösebben nem
érint a zenekar, totálisan külsős (nagyképűen: szakmai) szemmel tudom nézni,
hallgatni őket, és kapnak, ha megérdemlik.
Nem fognak kapni, mert jó koncertet adtak.
A szimfonikus elemek nem domináltak - négy-öt tétel a műsor elején -, a
komolyzenészek száma is bőven elmaradt a "szokottól" (egy nagybőgő, négy cselló
és ezekhez arányítva egy adag hegedű, aztán ennyivel annyi), így ez egy igazi
Republic "rock" koncert volt kevés népzenei hegedűvel és egy jó adag klasszikus
vonóssal nyakon öntve.
A kezdeti lámpaláz (klasszikus zenét bakikkal szólózó gitáros) után belejöttek
Cipőék és profin, hiba nélkül hozták a koncertet.
A vonósok olykor halkabban szóltak a kelletténél, a dobszerkóból a tamok alig
voltak hallhatók, ezt leszámítva gyakorlatilag hibátlan volt a hangzás.
A műsor is pepec volt. A klasszikusoktól gyorsan eltolódtak a saját dalok
irányába, az utolsó harmadra pedig a legnagyobb slágerek felé.
A vonósok ahol játszottak, ott emeltek a hangulaton, jól megírt dolgaik voltak.
Hamar lementem az állóhelyre (nem volt beszékezve a jégpálya), és ott is
ragadtam végig.
Fényképezőgépet nem vittem, pedig lehetett volna jó dolgokat alkotni.
Nem voltunk túl sokan, de összességében bántóan kevesen sem.
Tizenöt évente még a Szállj el, kismadarat is meg bírom nézni.
Jó volt. De(vel nem kezdünk mondatot!) majd figyeljétek a következő bejegyzéseimet!!!