'Dark Night Of My Soul'

- I have no clout with God.
God doesn't even know who I am. Which sucks, because I could...
...I could use some help.
- You're an amazing doctor, you save babies. God knows who you are.
- Do you really believe in all this? In God?
- Sometimes. Mm. Most of the time.
   When it counts.
  /Grey's Anatomy/

- Nincs kapcsolatom Istennel. Isten azt sem tudja ki vagyok, ami szívás, mert rám férne,
hogy segítsen kicsit.
- Bámulatos orvos vagy, babákat mentesz meg, Isten tudja, ki vagy.
- Te tényleg hiszel ebben az egészben? Istenben?
- Néha. Vagyis, többnyire igen.
  Amikor számít.
  /A Grace klinika/

A Prah Spiró György kétszemélyes színdarabja. Korognai Károly (egyben rendező is) és
Müller Júlia egy 50 körüli házaspárt alakítanak benne, akik éppen megtudják, hogy
nagy összeget nyertek a lottón.
Ez a hír aztán beindítja, felszínre hozza a félelmeket, régi sérelmeket.
Semmi különös cselekmény, vagy humor nincs benne, inkább csak tükröt tart az előadás.
Nagyon tetszett, hogy élőben (????) mentek az esti hírek a Kossuth rádióban (a Fulham aznapi kupadöntőjétől a Görögországnak nyújtandó segítségig!!) a kezdéskor, ettől
(is) teljesen aktuális lett a játszott helyzet.
A darab legnagyobb előnye az, hogy a végén azt éreztem, hogy "máris vége? csak ennyi?
mennyi volt ez, negyven perc?", holott valójában majd' másfél órán át tartott...
Nem vontatott, vagy erőltetett tehát, a két színész pedig néhány (tényleg nagyon kevés), alig észrevehető bakival játszotta végig az előadást.
Kis színpad, közeli nézőtér, minden rezdülés látható...
Tetszett...

Az is élmény volt, hogy a két színészt kevesebb mint egy hónapja teljesen más szerepben láttam.
/Ha valaha lottóznék, és nyernék, várnék (jó)néhány hetet, és azt kamuznám, hogy "csak" 20-40 milliót nyertem. Kb. négy milliót adnék a nyereményből másoknak, a többiből a jelenlegi életszínvonalamon élnék, csak sokkal többet utaznék, élnék külföldön ("Ha nem tetszik, el lehet menni.").
Egyszerű vagyok és logikus..../

Mozart A-dúr hegedűversenye egy vérbeli Mozart darab ("beszéljünk közhelyekben"
rovatunkat olvashatták). Megvan benne minden, ami jellemzi a zsenit. Ezt a hegedű-
versenyt 19 évesen írta, bőven benne volt már tehát a szakmában.
Szívesen meghallgatom alkalom adtán, hiszen stílusos és jó is a zenéje, de nem
mondhatnám, hogy közel áll hozzám ez a stílus. Nekem túl könnyed.
Mahler V. szimfóniája viszont mamut súlyú! Tetszett is.
Cisz-moll! EZT hívom én hangnemnek. :)
Agyas, súlyos, hosszú szimfónia. Kedvenc szimpatikusaim maximális közeli létszámban
(82-en, ha jól számoltam) zenéltek, olykor maximális közeli hangerővel is.
A harmadik tételben (az ötből) van egy jó kis pengetős (!!) rész, a negyedik
tétel pedig az elejétől a végéig GYÖNYÖRŰ!!!
(Itt meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=LG5p3DxsXfQ)
Összességében is tetszett a szimfónia. Messze nem kiszámítható, nagyon kreatív,
felépített. Megdörren, de többször a hárfa is szerepet kap.

"(NE) tanuljunk együtt németül" rovatunk első órája: Strauss - strucc,
Mahler - festő, Bach - patak.

Este nem esett, de előtte napokig igen, így dagonya. Engem nem zavart, mert az a
koncert, ami miatt mentem, teremben volt.
Depresszió: jó zene, jó zenekar, tetszett.
Zord: kemény zene, kifelé rossz hangzás (a kontoll ládákból, oldalról hallgatva viszont
nagyon rendben volt), az In Flames feldolgozásuk az éjszaka egyik legjobb dala volt!!!
Tankcsapda: kb. 22 éve nem láttam őket élőben. Ez nem véletlen. Nem rosszak, de
különösebben nem hatottak meg. Lelkiismeret furdalás nélkül hagytam ott a koncertjüket,
hogy jó helyem legyen a zsúfolt kis teremben a Péterfy Bori & Love Band alatt.
Lett. Hangulat is. Szeretem a zenéjüket, úgyhogy veszett jól éreztem magam kb. három
méternyire a színpadtól. Kemény (!!), tempós, jó koncert volt. Mostanra lett
hibátlan a műsor - kikoptak a lassabb dalok.
Kiscsillag: Lecsó a billentyűk mágusa + Kossuth-díjas művész melltartóban? Persze,
hogy rendben volt az egész.
A Colorstar-t kihagytam, nem is tudom, miért.
A Másfél viszont kárpótolt. Új gitáros, kevesebb szaxi, kevesebb effekt és visszhang,
több direktebb dallam, több billentyű, kristálytiszta, bölény hangzás, és a dalok
kb. felében ÉNEKESNŐ. Legalább annyira jók, mint régen, pedig régen is szerettem, amit
csinálnak. A cselló nekem a mai napig hiányzik, de kellemes meglepetés volt, hogy
ismét ennyire jók!!!
Hajnal.