'Dark Night Of My Soul'

A minapi komment kapcsán elővettem a Shakespeare összest magyarul és angolul is,
mert pontosan akartam idézni. Meglepve vettem észre, hogy az eredeti idézetnek
("A lord to a lord, a man to a man") "Úrral szemben úr, férfival szembe férfi"
a(z egyébként szöveghű) fordítása (Fodor József fordításában).
Ez szinte biztossá teszi, hogy a "Lovagokkal lovagias, emberekkel emberséges"
(fordítási) sziporkát a Kenneth Branagh-féle mozi magyar szinkronjából vettem.
Még magyarul is csak kb. a negyedét olvastam a szerző életművének.
Folytatnom kell.

     Na, ilyen jellegű és ennyire jó húsvéti ajándékra/élményre nem számítottam!
Tehó mondta, hogy nézzek be a próbájukra (Ritmiklift), hát megtettem.
Húúúúúúú!!!!!
     Kicsi helyiség (kb. 3x4 méteres), egymás felé fordított erőlködők/hangfalak,
egymásra (középre) néző zenészek. Még éppen nem zavaró hangerő, totális hangulat.
Koncerten is látni rajtuk, hogy nem keresgélik a hangokat, de annál is jobb
zenészek, mint gondoltam (Tehó! Ez Rád természetesen nem vonatkozik. :).
Az is hallható koncertjeiken, hogy a hangszereik mellett a pedálok (mögötti
technika) is generálja, módosítja a hangokat rendesen (T.! Ez aztán végképp nem vonatkozik Rád!), és valóban, majdnem annyit dolgoznak, zenélnek lábbal is, mint egy orgonista. :)
Megtudtam, hogy "18 fok alatt a paprika semmit nem csinál", volt
- Te hogy' kerültél ebbe a zenekarba?! :)
- Nem tudom. :))
párbeszéd, és sok más is.
     T. azóta nem válaszol a mailjeimre, tehát lehet, hogy kirakták miattam a
zenekarból :), de ha így is van, MEGÉRTE! :))
Most, hogy utólag belegondolok, az indokoltan rövid létet megélt saját bandánkén kívül
olyan "szerény" "zenekarok" próbáján voltam csupán, mint a Therion, Tarja Turunen, illetve a kedvenc szimfonikusaim (az előbbi kettővel együtt és tőlük teljesen függetlenül is).

KÖSZI!!!!!!!!!!!!!

Arról lehet vitatkozni, hogy izgul, be van tépve, nincs hangja, rossz a felvétel,
hirtelen jött Neki a nagy hírnév, vagy hogy így is remek az előadás...
Azért pakolom ide a videót, mert a DAL maga csodálatos. Az eredeti változatában
sincs SEMMI zeneileg érdekes az éneket leszámítva, de ott van az énekben a
VARÁZSLAT, ami művészetté teszi a zenét.
És ez a csoda ebben a koncert változatban is benne van - ha hamis(nak hangzik), ha nem.
/A Fear Factory hivatalosan kiadott olyan maxit élő felvételekkel, melyen fájón
ki van ütve az énekesük hangja. Vállalták, mert azon a turnén tényleg úgy szóltak -
tanúsíthatom, és nem az a lényeg náluk, még csak nem is az image./
(Mert bárhogyan énekel is ezen a videón Lana Del Rey, a Born To Die albuma PEPEC.)

u.i., "szakmailag": az eredeti verzióban NAGYON mély hangok vannak a második (és negyedik) sor végén. Annyira, hogy én is alig tudom kiénekelni, pedig azokhoz a hangokhoz jobb adottságaim vannak, mint egy hölgynek. Egy oktávot ereszkedik a nyitó hanghoz képest, később pedig egy oktávval magasabb hangok is vannak a dalban (tehát szumma kb. két oktávnyi a terjedelme, ha jól számolom a gitáron). A koncerten az eleve mély kezdés után ezeket a "pincemély" hangokat többször kiváltja magasabb hangokkal, melyek az eredeti verzióban nincsenek benne, és nem tűnik magabiztosnak ezekben az "új" dallamokban. Kb. ennyi. Nekem így is tetszik.