Nem vagyok egy glamster, de pepecül tetszenek az olyan (ILYEN) dalok, amelyekben (noha minden hang tökéletesen és csont profin a helyén van!!!) a buli, a húzás a lényeg, és olyan az egész, mint amit csípőből ráztak ki két perc alatt.
A ritmusgitár mániám is tobzódik (és a basszus is király), de az egyetlen hangot kopogtató zongora és a CSŐHARANG (!!! a végén) mindent visznek!!
Fel a hangerőt!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.