HTML

'Dark Night Of My Soul'

Gondolatok. Sajátjaim és melyek Benned ébrednek. Thoughts. The ones in me and the ones generated in you.

Friss topikok

  • Krap: Ugyan, hova gondolsz? Az én intellektusommal!?? --;-) (2024.11.26. 11:00) Hogy kivel???
  • tizenkéthúr: Kedvenc idéztem a témában (nem szó szerint, és nem tudom kitől, de elhangzott): Kemény munkával si... (2024.09.12. 09:04) Csak a szöveg
  • stx: Megöregedtek a fiúk... A '80-as, '90-es évekbeli lelkesedés elmúlt. Az új albumon is elvétve talál... (2024.08.26. 19:35) Anagramma
  • tizenkéthúr: Csoda, hogy egy ilyen "bók" után nem zavartál el. :D Nekem is volt egyszer (max. kétszer) fekete h... (2024.08.07. 20:22) Norah Jones
  • tizenkéthúr: Stockholm. (2024.07.02. 17:34) Idei nyaralásunkról...

2014.12.13. 08:04 Krap

Illatszertár

     Nagyon jó színdarab!!
(Igen, észrevettem: kezdek "színházjáró lenni. A nem változó emberek is változnak.?)
      Leginkább a miliője (szeretem ezt a szót) tetszett. A két háború (nem a Falkland és az iraki! :) közötti Budapest, Magyarország. A ruhák, a cipők, a frizurák, a magázódás, a tetszikelés, a pengő, az olykor megszólaló zene, a ma is létező utcanevek emlegetése... Mivel nagyjából ismerem a fővárost, még el is tudtam képzelni, mikor a kerékpáros küldönc mesélte, hogy honnan hová ment a hóesésben.
      Nem tudom megmondani, miért tetszett nagyon. A történetben egyszerre van ott a szerelem és a csalódás, a nem látni és szeretni, a látva nem látni... A "csavar" kiszámítható, előre sejthető, de ez semmit nem von le a "forgatókönyvből".
A humora szinte hibátlan. Semmi blőd, erőltetett vagy felszínes.
Közel ültem a színpadhoz, így a "finom" dolgokat is jól láttam. Az is tetszett, hogy a megfázott főhősnő piros orráról a festék/smink ("hetekig") ottmaradt a főhős köpenyén. Baki, de ettől csak emberibb lett az egész. Ullmann Mónikát most láttam először (ha a Színház büféje nem számít! :) és nagyon jó volt. Az illatszertár tulajdonosát játszó Szegedi Dezső pedig egy olyan biztos pont a Színház életében, akit minden komolyabb szerepében élmény látni. 1982-től a társulat tagja!
      "Szakmailag" nem tudom, milyen a darab, de szórakoztat, úgyhogy nem is agyaltam alatta máson - vitt magával a történet.
Karácsonykor végződik, de egyáltalán nem szirupos vagy giccses. A fő szál (vidám) befejezését például nem is mutatja - pedig kézenfekvő, happy-end, csúcspont, záró jelenet lehetne -, csak tudja mindenki, hogy meg fog történni. Jó ötlet. Majd' elfelejtem: László Miklós írta, 1937-ben volt a bemutatója.
     NAGYON jól szórakoztam, nevettem, gondolkodtam, és noha nem kerül be a 10 pontos (12 dühös ember, Portugál, Prah) darabok közé, semmi kivetnivalót nem találtam benne - csak ajánlani tudom.
Azon gondolkodom, hogy jobb volt-e, mint Az eltört korsó, de arra jutottam, hogy mindkettő másban erős, másképpen ad másféle dolgokat.

illatszertar1.JPG

illatszertar2.JPG

illatszertar3.JPG

A képek forrása: www.mnsz.hu

"egy finom humorú, békebeli szerelmes mese, az egyik legkedvesebb történet, amit valaha magyar színpadra írtak."

Szólj hozzá!

Címkék: színdarab


A bejegyzés trackback címe:

https://krap.blog.hu/api/trackback/id/tr326978837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása