"csak adj tudásodhoz megillető
tettet s hitet, erényt, mérsékletet,
türést, szeretete, minek neve
lesz charitas, erények lelke - akkor
ez Édent itthagynod nem lesz gyűlölt:
sokkal derűsebb Édent lelsz magadban."
Sok év után másodszor is elolvastam az Elveszett Paradicsomot. Nem nem kis részben a mű címét felvett zenekar (Paradise Lost) hatására. A britek zenéje ugyanis tökéletesen illik Milton Biblián alapuló könyvéhez. Benne van - a zenéjükben - az (elveszett) szépség, örök lét, a szomorúság és a sóvárgás a tisztaságra.
A rímek nélküli "vers" angyalok harcáról, az ember teremtéséről, megkísértésének miértjéről és hogyanjáról, bukásáról, majd a végső büntetésről és sorsának ismertetéséről szól.
Nem merem :) ismét elolvasni Az ember tragédiáját, de ahhoz hasonlít, noha monumentálisabb, többrétűbb. A hosszú mondatok, a nyelvezete, a régisége (1667-ben jelet meg) mind érdekessé teszik. Eredetiben gyakorlatilag érthetetlen, de nagy nyelvi csemege lehet azoknak, akik nálam jobban ismerik a nyelvet, annak kialakulási fázisait. A "thou hast" egészen durván jelzi, mely nyelvvel rokon. Ilyen:
Or proud return though to his heavier doom,
Yet with revenge accomplish't and to Hell
Draw after him the whole Race of mankind,
By him corrupted? or wilt thou thy self
Abolish thy Creation, and unmake,
For him, what for thy glorie thou hast made?
So should thy goodness and thy greatness both
Be questiond and blaspheam'd without defence.
Az egyenjogúságot hírből sem ismeri. :) :
"Így jár, ki fejére hagyja nőni
a nőt, értékét túlbecsülve... a nő
nem tűr korlátot, és magára hagyva
ha vész, okolja férje gyönge voltát!"
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.