Sok embernek mondtam régen, hogy én nem tudnék a The Cure-ban játszani, mert a koncertek nagy részén elbőgném magam. Kiröhögtek. Igazán, 100%-ban nem is értettem soha, Robert (Smith, "énekes") hogyan kezeli azt az érzelem hegyet, ami a zenéjük mozgat, hoz létre. Most találtam ezt a videót, és..... Nem tudom. Emberből van. Ez talán a legjobb a The Cure-ban.
Ja, hogy miről beszélek? 2:30-nál elkezdődik valami, 3:25-nél már látni, hogy komoly, 3:54-nél átszakad, 4:18-nál pedig legördül a könnycsepp. Én ilyet még nem láttam.
És az Iron Maiden (!!!) pólóról vagy a Reading zászlóról nem is szóltam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.