HTML

'Dark Night Of My Soul'

Gondolatok. Sajátjaim és melyek Benned ébrednek. Thoughts. The ones in me and the ones generated in you.

Friss topikok

  • Krap: Ugyan, hova gondolsz? Az én intellektusommal!?? --;-) (2024.11.26. 11:00) Hogy kivel???
  • tizenkéthúr: Kedvenc idéztem a témában (nem szó szerint, és nem tudom kitől, de elhangzott): Kemény munkával si... (2024.09.12. 09:04) Csak a szöveg
  • stx: Megöregedtek a fiúk... A '80-as, '90-es évekbeli lelkesedés elmúlt. Az új albumon is elvétve talál... (2024.08.26. 19:35) Anagramma
  • tizenkéthúr: Csoda, hogy egy ilyen "bók" után nem zavartál el. :D Nekem is volt egyszer (max. kétszer) fekete h... (2024.08.07. 20:22) Norah Jones
  • tizenkéthúr: Stockholm. (2024.07.02. 17:34) Idei nyaralásunkról...

2018.11.29. 08:05 Krap

Motörhead albumok (1.): ez jobb, mint vártam

Noha (számoljunk csak: Beatles, Iron Maiden, Kreator) három, sorlemezeket bemutató sorozatom is (átmenetileg) félbemaradt, és csak egyet (?) (Metallica) vittem végig, nem tudom megállni, hogy újba ne kezdjek.
Az új munkahelyemen ugyanis vannak napok, amikor számítógépen rajzolok, és ilyenkor a fülesben szól a zene. A sok újdonság mellett egy őskövületet is meghallgattam. Mint közben kiderült, ezt az albumot most először.

Motörhead: Motörhead (1977.)

    Hú, az az évszám. A lenti a 40. évfordulós kiadás a maga 52 percével - az eredeti album az első 33 perc.
Érdekes, bájos (!?), "régies", de ízes, stílusos, rengeteg dolog benne van a későbbi Mortörhead-ből. Nem annyira sodró - finoman fogalmazva -, mint a későbbi dolgaik, sokkal bluesosabb, hard rockosabb, de azért tempós. A szólók kiforrottak és a basszus ritmusgitárként kezelése is megjelenik.
Ez az album maximálisan igazolja Lemmy évtizedeken át használt koncertnyitó mondatát: "A Motörhead vagyunk. Rock 'n' Rollt játszunk."
    A lényeg: már az elejétől karakteres, hiteles a banda. Már itt látszik, hogy nem "fogalmatlan vakegerek". :)
Talán ez a trió (később kis ideig négyes) egyetlen lemeze, amely - a fentiek miatt - kilóg a sorból. Éppen ezért olyanoknak is ajánlom, akik a számomra "ősinek" ható hard rock zenéket, ne adj' Isten a Beatles jellegű dolgokat szeretik, de a Motörhead-et (még :) nem (annyira).
     Írjuk le, hogy Lemmy, "Philty Animal" Taylor és "Fast" Eddie Clark zenél az albumon. Hátha egyszer lesz egy "a rockvilág legendás triója" szavazás.

Tetszik, mert egy jó, feelinges, karakteres album.

/Kedvenc dal: a nyitó (az a dübörgés az elején) Motörhead és a zenekar mottójának is tökéletes, a bónuszdalok egyike, az On Parole (39:26-tól)/

7,6/10 pont

Szólj hozzá!

Címkék: lemezismertető Motörhead


A bejegyzés trackback címe:

https://krap.blog.hu/api/trackback/id/tr514398740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása