Szégyen szemre eddig talán csak egyszer láttam Tibuszt gitározni, amikor Szűcs Antal Gáborral a latin duót tolták. Az idei (nem) Kocsonya (nem) Fesztiválon az Ő zenekarának fellépését vártam legjobban. (Megérne egy bejegyzést az is, ahogyan a város lenyúlt egy komplet rendezvényt, de a név esetén a jog az egész (és nem a lopás!) kitalálóinak oldalán állt.)
Szabadtér, nulla fok, metsző szél - nem ideális körülmények élő zenéléshez. A szaxofon egy szám után/alatt meg is adta magát. Ezt leszámítva minden remek volt: tökéletes hangerő, a vokálok helyenkénti halkságát leszámítva hibátlan hangzás, jó dalok.
Nem szántották fel a színpadot, de ez a zene(kar) nem is erről szól. Tibusz játéka kifejezetten tetszett. Hangulatos, szellős, kényelmes, egyéni (!!!), ízlésemnek való. Charlie nem mai gyerek, rajta is érződik, látszik a kor, de nem csak vállalható, hanem teljesen rendben lévő a teljesítménye, jelenléte, kisugárzása. A szövegekkel volt gondja olykor, de semmi vészes, mindent lazán, profin, humorral kezelt. Két vokalista, hat (hét??) zenész, ismert, jó dalok - csak pozitív lehetett a végeredmény.
A képet a miskolcifarsang.hu oldalról szedtem.
Péterfy Boriék másnap ugyanott kicsivel jobb időben, de még mindig hidegben nagyobb tömeget mozgattak meg, de számomra kissé túl sok volt az elektronika a zenéjükben, Deák Bill kapitány (akit most láttam először) pedig vasárnap sokkal kisebb hangerővel és vérszegényebben tolta a blues-ra fogékony, szép számú közönségnek. Belenéztünk még az AB/CD feldolgozás koncertjébe (soha nem találnátok ki, kiktől játszanak! :), amely korrekt, a vártnál jobb volt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.