'Dark Night Of My Soul'

... remek albumuk. Egyéni zenekar. Könnyen rájuk kattantam két albummal ezelőtt.

Cold-blooded angels in blankets of ash
Alone in the southern pines
There's a place in the garden
Where nothing will grow
But I could stay forever
Where I lay every night on the forest's floor
Asleep with both eyes open
'Cause I need that bitter hand
That struck me blind
To keep my eyes from closing

Pale as the rose or the shadow it throws
Over earth and sky
If the rocks in my pocket
Were cinder and stone
I'd owe it all to nothing

Wasted years on an empty road
Where flies buzz around my head
Now I miss the bitter hand
That cut me down
All the way to nothing

Wasted years on an empty road
Where flies buzz around my head
If the dust in my pocket
Was silver or gold
I'd spend it all on nothing

There's something waiting at the door
I hear it breathing
Follow even though I'm sure
I should be leading
There's something waiting at the door
I see it bleeding
Every time I ask for more
I can't believe it

All I need was hanging 'round the door
I'm not sleeping anymore
'Cause I remember every single word
Every little thing I can't forget

Cold-blooded angels
Stop staring at the sky
We all pay a terrible price
When we learn to fly
And if I could forget you
Oh, how hard I tried
Please, somebody tell me
How the hell did I survive?

/Baroness: Cold-Blooded Angels/

A tegnapelőtti videó koncertjét néztem a napokban DVD-ről. Nagyon tetszett.
A zenéjüket nagyjából ismertem, igazi, brit, olykor darkba hajló, cicoma nélküli egyenes rockzene. Noha a (The Cure), New Model Army, Sisters Of Mercy, (The Mission, Joy Division) zenéje közelebb áll hozzám ebből a vonulatból, a The Cultban is ott van az ÉRZÉS.
2001-es felvétel. Los Angelesben rögzítették, teljesen puritán, semmi show, körítés nincs, csak a 4 tag (akkor éppen Matt Sorum a doboknál!) és egy háttérbe húzódó vendég gitáros.
Billy Duff gitárjátéka úgy laza, hogy közben veszettül feszes is. Nem tudom értelmezni, de élmény látni, hallani. Az egész banda (énekhanggal, dobbal, basszussal) nagyon egyben van/volt (lesz?).

      Ahogy tavaly a Nazareth, úgy idén a Uriah Heep koncertje is a "ha már itt járnak, miért hagynám ki?" kategória volt. És ahogyan tavaly a Nazareth, idén a Uriah Heep is nagyon kellemes meglepetést okozott. Ha a Nazareth nem lett volna remek, tuti nem mentem volna még egyszer erre az egyébként szuper mezőkövesdi rendezvényre.
Az eléggé amatőr volt, hogy a délutáni zápor lebontotta a színpadot, eláztatva ezt-azt, például az orgonát, és ezért hirtelen kellett egyet fordulni Budapestre. Így egy órás késéssel, 22:10-kor kezdődött a móka, 2-3 lendületes, kemény dallal, gyilok jó megszólalással és hangerővel. A hangzás annyira tökéletes volt, hogy a számok szövegét is lehetett érteni.
Majdnem 50 éve zenélnek, ennek ellenére nem sok dolgukat ismerem, mondhatjuk tehát, hogy nyitott és szűz füllel álltam a bandához. Ráadásul a hard rock stílus sem a szívem csücske, így aztán elfoguatlanul, objektíven (objektívan?) figyeltem a történéseket. Továbbra sem mondom azt, hogy a billentyűs hangszereket hiányolom olyan zenékből, ahol nincsenek jelen :), azt viszont mondom, hogy egy hibátlan koncerten voltam vasárnap éjjel.
       Elsőre a dobos győzött meg. Ő később sajnos kicsit halkult a keverésben, de jó dolgokat ütött feszesen és nagyon erősen. A másik meglepetés az volt, hogy nagyon sokszor hanyagolták az énekest és egyéni valamint közös szólókkal/instrumentális részekkel pakolta tele a számokat a négy hangszeres. Úgy, hogy ez nem ment a dalok rovására. Amikor viszont volt ének, akkor az tiszta (én és az énekesek megfigyelése, elismerése, oh! :), érthető, átélt volt.
      Én lennék az első, aki szétszedné őket, ha megérdemelnék, vagy ha lett volna gyenge pont, de ahogy a Nazareth, úgy a Heep is meggyőzött, hogy nem hogy helyük van még a zenei palettán, de nagyon sok dologban példát mutatnak a mai "zenészeknek".
Gondolkodtam is ezen, és arra jutottam, hogy ha a pénzért csinálnák, akkor valószínűleg régen abbahagyták volna, vagy évente vállalnának tíz motoros fesztivált és kész. Így viszont, hogy a zene miatt csinálják, nem tehetik meg, hogy gyengébb szinten, hakni felé elmenve (figyelsz, Nagy Feró!?) lejáratják az évtizedek alatt bejáratott zenekari nevet. A hamarosan megjelenő, huszonötödik (!!!!) albumuk címadó dalát is eljátszották. Aki eddig követte őket, az idén sem fog csalódni.
Engem - nagy szó! - meggyőztek, sokkal jobb zenét toltak elém, mint amire számítottam. Sajnáltam, hogy csak kb. 80 percet játszottak.
Köszönet a szervezőknek. Ami korábban is felröppent pletyka szintjén, az most nyilvánosan is elhangzott: jövőre Deep Purple ugyanott.

Hiba lenne bármi olyasmit állítanom, hogy tudok koncerten képeket készíteni.