Nem sznobságból használom az eredeti címet, vagy azért, mert angolul olvastam, hanem, mert tudtommal még nem jelent meg magyarul.
Stephen King, persze, de ez csak annyiban érződik, hogy gördülékeny, jól megírt. Nincs benne semmi horror. Természetfeletti, vagyis inkább megmagyarázhatatlan van - az alapötlet. Bár ne lenne! Sokadik olyan könyve Kingnek, amely egy abszurd, hihetetlen alapötletre épül. És amíg például a 11/22/63 annyira jó volt, hogy csak "hátul" piszkálta az agyamat olvasásakor, hogy "jó, jó, de az egész egy hülyeségből indul ki", ez a (kis)regény viszont semmi pluszt nem tesz hozzá az alapötlethez, csak végigviszi azt. Van egy mellékszál (az éttermet vivő házaspár), de arról is elmondható az iménti. Emberi, megható, előítéletektől mentes (felemelő, hogy a címét is belekeverjem) - ilyen szeretne lenni ez az írás, ilyen üzenetet szeretne hordozni, de számomra inkább üres és már-már unalmas volt. Kiszámítható, az tény. Egy jó kis nyelvgyakorlás, nem sokkal több. Ettől még Stephen King, úgyhogy a nívó adott, csak a sztoriban nincs semmi különleges.
Terjedelme alapján nem nevezném regénynek. Két-három délután alatt olvastam el kényelmesen, de olvastam olyanról, aki két óra alatt végzett vele. Anyanyelven akár reális is lehet.
Arra jó volt, hogy a 2000-es évekből kimaradt King könyvek közül kedvet csinált A búra alatt elolvasásához. Amely - hoppá - egy megmagyarázhatatlan alaphelyzetre épül.