"Oh I love, oh I love, oh I love
What you do to my heart"
2019.10.30. 08:01 Krap
Iron what?
Iron Maiden "rajongásom" sokadik korszakát élem. Az elmúlt 1-2 évben a legutóbi három CD-jüket vettem meg, hogy ne csak mp3-ban legyenek meg, most pedig az eddig csak kazettán illetve írott CD-n birtokolt X Factor és Virtual XI CD-ket (Blaze Bayley korszak) szerváltam be. És valahogy' nálam kötött ki egy eredeti, soha le nem játszott No Prayer... LP is '90-ből. Ezzel párhuzamosan átlapoztam az első hivatalos könyvüket is (1984-ből). Tonnányi fotót láttam már a zenekarról, de a "Nem! Nem egy angol rockbanda vagyunk." "Montanai fogselyem ügynökök vagyunk" póló kettős kapásból a legjobbak között landolt. Az sem mai, de a másik képen Dave és Steve 1976-ból (!!!) látható.
Szólj hozzá!
2019.10.28. 10:31 Krap
Stephen King: A búra alatt (2009.)
Hogy búra vagy bura...?
Mi történne egy (amerikai) kisvárossal, ha váratlanul, a nagy semmiből leereszkedne köré/alá/fölé egy láthatatlan, elpusztíthatatlan, csaknem légmentesen záró bura? Valószínűleg összeülnének, a vezetők, szakértők megvitatnák a helyzetet, a lehetőségeket, felmérnék a készleteket, erőforrásokat, és a legrosszabbra (a helyzet elhúzódására) berendezkedve, ésszerű döntéseket hozva, a közösség együttműködve vészelné át a dolgot. De nem egy Stephen King műben!
Itt a hatalomvágy, az önzés, a képmutatás és – természetesen? – a gonoszság lép porondra és játssza a főszerepet. És persze lázadók maroknyi serege. Fogy is a település lakossága és búzatermesztésbe sem kezd senki.
Hosszú, 1500 oldal. Nagyon sokáig, sok apró részletben olvastam. Nem így kellett volna, ez csökkentette az élvezeti értéket, de így is remek a könyv. Olvasás közben egyáltalán nem tűnik hosszúnak. Nincs túlírva, nincsenek felesleges kanyarok, párbeszédek, szereplők. A vége (az egész lehetetlen alaphelyzet miértje és megoldása) természetesen erősen elrugaszkodott a valóságtól, de minden más elvileg a könyvben leírt módon is történhetne – omolhatna össze, mehetne tönkre - hasonló helyzetben.
Sok-sok szereplő, jól vezetett cselekmény, remek King regény. Nincs az első háromban, de igencsak előkelő helyen áll a Mester legjobb(an megírt) művei között. Tetszett, élmény volt olvasni.
