Hogy búra vagy bura...?
Mi történne egy (amerikai) kisvárossal, ha váratlanul, a nagy semmiből leereszkedne köré/alá/fölé egy láthatatlan, elpusztíthatatlan, csaknem légmentesen záró bura? Valószínűleg összeülnének, a vezetők, szakértők megvitatnák a helyzetet, a lehetőségeket, felmérnék a készleteket, erőforrásokat, és a legrosszabbra (a helyzet elhúzódására) berendezkedve, ésszerű döntéseket hozva, a közösség együttműködve vészelné át a dolgot. De nem egy Stephen King műben!
Itt a hatalomvágy, az önzés, a képmutatás és – természetesen? – a gonoszság lép porondra és játssza a főszerepet. És persze lázadók maroknyi serege. Fogy is a település lakossága és búzatermesztésbe sem kezd senki.
Hosszú, 1500 oldal. Nagyon sokáig, sok apró részletben olvastam. Nem így kellett volna, ez csökkentette az élvezeti értéket, de így is remek a könyv. Olvasás közben egyáltalán nem tűnik hosszúnak. Nincs túlírva, nincsenek felesleges kanyarok, párbeszédek, szereplők. A vége (az egész lehetetlen alaphelyzet miértje és megoldása) természetesen erősen elrugaszkodott a valóságtól, de minden más elvileg a könyvben leírt módon is történhetne – omolhatna össze, mehetne tönkre - hasonló helyzetben.
Sok-sok szereplő, jól vezetett cselekmény, remek King regény. Nincs az első háromban, de igencsak előkelő helyen áll a Mester legjobb(an megírt) művei között. Tetszett, élmény volt olvasni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.