... alázattal, egyéniséggel.
Guns N'Roses napokat tartottam, melynek végén, az Appetite... CD-m végére helykitöltőnek felvett Mark Knopfler filmzenék között találtam ezt a gyönyörűséget. Az eleje úgy Schindler listájás, hogy az a film ennek a "dalnak" a megírásakor még nem is létezett, az egészben pedig akkora Morricone átérzés van, hogy azt akár arcpirítónak is lehetne nevezni. Valahogy' mégsem bántóak ezek a dolgok, mert egyből hat. Szimplán kerek és csodaszép.
Aki a világ egyik legnagyobb riffjét (Money For Nothing) írta, játssza, majd komponál egy ilyet... Az tud.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.