'Dark Night Of My Soul'

     Nem vagyok naprakész Tarantino műveiből. A Djangot és Az aljas nyolcast még nem is láttam - valahogy' a Jackie Brown-nal nálam megtört valami, vesztettem az érdeklődésből. (A Kutyaszorítóban, pláne a Ponyvaregény viszont zseniális alkotások.) Különös elvárások nélkül kezdtem neki a Volt egyszer egy Hollywood-nak... És unatkoztam végig 2 óra 40 percet.
      Brad Pitt és Leonardo DiCaprio nagyon jók, de azért egy jó forgatókönyv, némi cselekmény nem ártott volna. Mert így egy nagy semmit látam, a végén a "szokásos" nyers, brutális és teljesen felesleges erőszakkal.
Csak megrögzött Tarantino rajongóknak tudom ajánlani.
A kutya egyértelműen a legjobb az egészben.
4,5/10 pont.

"Ezer éve" nem hallgattam. A válogatott meccse alatt betettem az egyik CD-jét. Döbbentem. És örültem, hogy egész sok albuma megvan (a többit beszerzem hamarosan). Ismét gyakori vendég lesz a lejátszómban. Olvastam Róla kicsit - az angol Wikipédián DÖBBENETES (szóismétlés) dolgok vannak róla. A magyaron "csak" 'Ötéves korában felvételt nyert a Baltimore-i Peabody Konzervatóriumba, ahol 11 éves koráig tanult.', de az angol alapján "bátya és nővére zongora leckéket vett, de neki nem volt szüksége rá. Onnan kezdve, hogy elérte a zongorát, önmagától tanult meg játszani, kétéves korában le tudott játszani olyan zenedarabokat, melyeket csupán egyszer hallott, háromévesen saját dalokat írt". Fénynek látja a hangokat, erre hároméves korában, egy Bartók darabot hallgatva jött rá. Az említett konzervatórium valaha volt legfiatalabb tanulója.

Tori Amos. Fura, nagyon egyedi, nagyon jó zenét szerez/játszik. És akkor a hangjáról még egy szót sem szóltam. Engem talán ezzel a dallal rántott be a munkásságába annak idején: