Mivel van az USA-ban élő ismerősöm, lecsaptam a Walmart kiadású és forgalmazású relatíve olcsón adott vörös Metallica: Master Of Puppets albumára kb. két éve, mert nagyon jó véleményeket olvastam a hangzásáról. Az más kérdés, hogy mire múlt nyáron elért hozzám, a forint árfolyama esett annyit, hogy már nem volt akkora bolt, de így is műkincs. Írnom még nem sikerült róla, mert a sebességem, lustaságom... :(
Azért említem mindezt, mert ugyanez a kiadvány (értelemszerűen: Walmart logo nélkül) most januárban megjelent Európában és hazánkban is. Ha valaki (ex-gitáredzőm!?) szeretné vinylen birtokolni ezt a remekművet és van rá kb. 15-16 ezer Ft-ja (mert ennyi lett a 15-25 dolcsiból, amennyiért kint árulták), az ne habozzon! Maga a lemez sokkal jobban, vörösbe hajlóbban néz ki, mint a képen, de eléggé nehéz fényképen visszaadni, mert függ attól, hogy mennyire tartja fény felé az ember. Hivatalosan red, battery brick a színe.
A zenekar első öt albuma megjelent egyedi, a borítókkal harmonizáló színekben. Rajongóknak érdemes keresni őket, mert valamennyi hangzásáról jót olvastam. Az eredeti, korabeli lemezek egyrészt nem minden esetben szólnak ennyire jól, másrészt arany áron cserélnek gazdát, az újabb nyomások hangminősége pedig ritkán éri el a kívánt szintet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.