Vissza Japánhoz, hiszen sok témát nem érintettem még!
Az egyik ilyen a manga. Döbbenetes mennyiségű, méretű és MINŐSÉGŰ képregényt
lehet venni lépten-nyomon a városokban. Tematika szerint vannak rendszerezve,
és biztos, hogy talál az ember olyat, ami felkelti az érdeklődését. Motoros,
történelmi, pornográf, gyerekeknek szóló és a jó ég tudja, milyen témákban
csinálnak általában MŰVÉSZI igényességgel megrajzolt, méretben a könytől
az atlaszig terjedően képregényeket.
A nyelv ismerete nélkül is élmény őket lapozgatni. Vettem is magamnak.
Mivel fiatalok is olvassák, az én képregényemben a komplikáltabb (ritkábban használt?) kínai írásjelek (egy-egy szót jelölnek) mellé apróval oda van írva japán
(hiragana) betűkkel is - ezek egy-egy szótagot jelölnek - a szó.
A kínai jeleket csak azt követően tanulják az iskolában, hogy a szótagoló japán jeleket már ismerik.
Magát a nyelvet nem lehet túl nehéz megtanulni, de olvasni és főleg írni
lehetetlennek tűnik az én európai szememnek, agyamnak.
