Vissza Japánhoz, hiszen sok témát nem érintettem még!
Az egyik ilyen a manga. Döbbenetes mennyiségű, méretű és MINŐSÉGŰ képregényt
lehet venni lépten-nyomon a városokban. Tematika szerint vannak rendszerezve,
és biztos, hogy talál az ember olyat, ami felkelti az érdeklődését. Motoros,
történelmi, pornográf, gyerekeknek szóló és a jó ég tudja, milyen témákban
csinálnak általában MŰVÉSZI igényességgel megrajzolt, méretben a könytől
az atlaszig terjedően képregényeket.
A nyelv ismerete nélkül is élmény őket lapozgatni. Vettem is magamnak.
Mivel fiatalok is olvassák, az én képregényemben a komplikáltabb (ritkábban használt?) kínai írásjelek (egy-egy szót jelölnek) mellé apróval oda van írva japán
(hiragana) betűkkel is - ezek egy-egy szótagot jelölnek - a szó.
A kínai jeleket csak azt követően tanulják az iskolában, hogy a szótagoló japán jeleket már ismerik.
Magát a nyelvet nem lehet túl nehéz megtanulni, de olvasni és főleg írni
lehetetlennek tűnik az én európai szememnek, agyamnak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kbalazs · http://www.chinabiz.hu 2012.06.27. 09:38:50
Ha megengeded a pontosítást, magyarul a kínai karaktereket kínai írásjegyeknek hívjuk. Az írásjel a pont, a vessző, a felkiáltójel, stb.
Krap 2012.06.27. 11:27:55
Csak angolul beszélgettem eddig a témáról, és valóban rosszul fordítottam magyarra. Beszélgetés közben nem fordítok :), tehát én jól értettem, de rosszul írtam magyarul.