Tekintetünk előbb csak félőn összetéved,
majd néhány röpke szó, aztán a párbeszédek
s már kacajoktól és daloktól zeng a ház,
kerengő táncok és elbúvó suttogás;
majd kapkodott szavak, epedő pillantások,
szűk lépcsőházban még elnyújtott búcsu...
/Tél van, az ember itt falun - részlet, Fodor András fordítása/
Helyenként kifejezetten tetszenek Puskin versei.
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
