Szűk egy hónapon belül három különböző stílusú zenekarban (Colorstar, Pál Utcai Fiúk
és most Erik Sumo Band) láttam Farkas Zolit dobolni. Ügyes!
A Sumoban Kiss Erzsi (!) és Harcsa Veronika (!!) énekelt. Őket, illetve Zolit
leszámítva Péterfy Bori "zenekara" alkotja a csapatot.
Érdekes zene, de nem az én világom.
A Heaven Street Seven (mekkora név!) szétkapta a házat! Gyilok hangerőn, kellően
"koszos" megszólalással (mindkettő dicséret) egy kemény koncertet zúztak, gyakorlati-
lag gyenge pont nélkül végigslágerezték a rendelkezésükre álló idõt. Nagy tömeg,
nagy hangulat!
Utánuk nagy kedvencem a Péterfy Bori & Love Band csak gyenge cincogás volt a nagy
sátorban. Azt hiszem, már túl sokszor láttam őket. Nagyon jók a lemezeik (a 2B-t
leszámítva), élőben is dinamikusak, de most csak a koncert végén éreztem bennük a
keménységet, sodrást, amely eddig az összes koncertjükön magával ragadott. Jól tették a dolgukat, de a HS7 nálam ezen az éjjelen lezúzta őket.
Harcsa Veronika már a Sumoban (nagykabátban) annyira bájos volt, hogy (sokad magammal) úgy döntöttem, meghallgatom erősen jazzbe hajló saját koncertjét is. Nem hiszem, hogy valaha láttam Gretsch dobokat rockfesztiválon, most igen.
A Harcsa Veronika quartett egy nagybőgősből, dobosból, billentyűsből áll Veronikán
kívül. Meglepően sok ember volt kíváncsi rájuk, miközben kinn a 30Y zenélt.
Hangulatos, jó koncert volt. Ráadásul ma van V. szülinapja, így éjfél után felhangzott az ilyenkor illő kórus.
Az Anima Sound System úgy szólt, mint az én Hi-Fi-m, amikor valami nagyon nem stimmel nála (csörgött, de nagyon, szinte bántó volt a sok magas), túl későn (korán?) kezdtek, így néhány szám után inkább elszéledtem. Egyértelműen nézhetőek, nem rosszak.