Öt évnél régebben megy a blog, és egyik legnagyobb hobbymról, a sörről még nem írtam.
Az Oktfesten röhögtem vagy 15 éve, amikor egy japán párral beszélgettem,
akiknek családi sörfőzdéjük volt otthon, és jegyzetelték a sörök ízét!! :)
Aztán később (kijózanodva) rájöttem, hogy ez nem is hülyeség.
Néhány évben megpróbáltam én is, jellemzően akkor, amikor a "na, ma
végigiszom a teljes választékot" (ez kb. 6-8 liter sör lenne) hangulatban
voltam. Sokszor MAJDNEM :) sikerült is, de volt olyan, hogy az utolsó
bejegyzés alig olvashatóan ennyi volt: "ez egészen jó, de már be vagyok nyomva". :)
Most viszont kaptam három sörkülönlegességet, így elkezdem az új rovatot.
Nagyon, feltűnően világos, könnyed(nek érzett), nagyon szépen, egyben leguruló, sör. Kellően keserű (na, azért nem annyira), és egy nagyon kellemes, kesernyés, jellegzetes (a kukorica miatt?) utóízt hagy maga után.
Őrületes hőségben ittam, úgyhogy nem tudom, mennyire erős vagy testes (gyanús, hogy kellően, de nem túlzottan), mert azonnal vérré vált. Kicsivel "harapósabb" az esetem, de soha rosszabbat!
Szívesen innám napi szinten is.
Szadíniai.
Összetevők: víz, árpamaláta, kukorica, komló.
Alk. 4,7% Vol.
7/10 pont
u.i.: KÖSZI, J.!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.