2012.08.01. 08:07 Krap
Lemezkritikát akartatok (8), mit tudhat egy gitáros a dobolásról?
Nagyon nagy kedvcenceim. Szerencsére a nekem leginkább tetsző felállásban (már Dino nélkül, de még Herrera dobosmindenséggel, a basszusról szólóra váltó (!!) Christian-nel), a két legdallamosabb albumukat követően láttam is őket élőben - örök emlék.
Azóta? Dino visszajött, Christian és Herrera repült, sőt mostanra a lábgép-csoda helyett bevett dobos-fenomén Gene Hoglan és Byron Stroud basszer sincs sehol. Helyettük? Senki!!! De komolyan. Dundika kettesben vette fel az énekessel ezt a 10 (12) dalt.
Olyan(ok) is.
Az első (és ismét címadó) hozza azt, ahogyan általában kezdeni szoktak: túl kemény, szinte dallammentes fölösleges brutálkodás. Bár a kezdeti indusztriáliskodás :) a lassú nyitással király - csak sajna jön utána négy és fél perc trancsír.
Az egész albumra jellemző az elektornikus, ipari zajok visszatérte. Megy a zenéjükhöz, védjegyük, de semmi új nincs már benne - én kifejezetten megvoltam nélkülük.
Aztán persze jönnek a dallamok az énekben, hozzák a szokott kontrasztot az érzelemmentes zenével. Talán összességében több (jobb?) is a dallamos ének mint eddig.
Noha továbbra sincs egyetlen hangnyi szóló sem és az alkalmazott dalszerkezet sem változott, új dolognak hangzik, hogy az említett dallamok már nem csak egy-egy sorban jelennek meg, hanem nem ritkán teljes versszaknyiak a refrének.
Kb. ennyi az újítás. A 49 (57) perc keményebb, de értelmetlenebb mint az eddigi műveik.
A nem elített erősségeik, védjegyeik közül a zseniális, megnyugtató, lelket simogató záró dal(oka)t hiába keresem (ebben CSODÁS az előző, 2010-es lemez!!). Egy 9 perces értékelhetetlen semmit kapunk végszóként.
Az ezt megelőző, két percnél rövidebb Religion Is Flawed Because Man Is Flawed szösszenet nem rossz, akár be is tölthené ezt a szerepet, de sajnos nem rá marad ez a szerep.
A legnagyobb fájdalmam a bevezető alapján könnyen kitalálható. FF album kiherélt, dobgéppel rögzített "dobbal"?? Rettenetes. A soundja csak-csak (gyenge közepes), a "kézzel ütött témák" hoznak egy még gyengébb, de még hallgatható szintet, de az egydimenziós ötlettelenség, amit "lábdob" címén elővezet(nek), az méltatlan a zenekar és pláne a két említett dobos leganda nevéhez.
Hogy általános csalódásom (az előző lemez SOKKAL jobb) ellenére miért adok nálam magasnak számító pontot a lemezre? Mert biztos kézzel hozzák az alap szintet, mert az ének nagyon rendben van és mert egy stílusteremtő zenekar közepes lemeze nálam ennyit ér.
Csak nehogy valaki ezzel kezdje az ismerkedést a zenekarral!
A Deluxe változat két extra száma hallgathatatlanul rossz.
Fear Factory-The Industrialist
A legjobb, a zenekart leginkább jellemző dal (én kibírnám a refrénig a helyetekben :):
https://www.youtube.com/watch?v=6oiPY3M7NKk
7,6/10 pont
Szólj hozzá!
Címkék: lemezismertető Fear Factory Industrial metal
2012.07.31. 08:01 Krap
Majdnem
A terv az volt, hogy felkerekezünk a hegyekbe, ahol egy erre alkalmas barlangban alszunk. Legnagyobb meglepetésemre a barlang foglalt volt - nem denevérek vagy medve, még csak nem is ősember, hanem egy család előzött meg minket kb. fél órával. Átcuccoltunk tehát a közelben lévő fedett "ojjektumhoz" és ott sütöttük meg a vacsorának valót. Nem volt egyszerű a nyirkos papírból/fából tüzet varázsolni, de harmadszorra sikerült.
A csillagok alatt a tök sötét, hideg, olykor csendes, olykor neszekkel teli erdőben aludni érdekes érzés volt. Akár kellemes is lehetett volna, ha egy gyagya madár nem rikkantott volna kb. 7 másodpercenként. Gondolom, minket akart elüldözni. Hajnal 3-kor - mécses kialváskor - fejezte be.
Gyanús, hogy miatta hívják a helyet Csókásnak.
2 komment
2012.07.30. 08:03 Krap
"Egy újabb érdekes adat"
Van az olimpia egyetlen sportágában, mely érdekel és melyet nézek egy focicsapat, amely még soha, egyetlen gólt sem kapott!!
Ez Nagy-Britannia női csapata.
Az is érdekesség, hogy eddig összesen három (!!) meccset játszottak: egy edzőmeccsen 0-0-t a svédekkel, az olimpián pedig előbb Új-Zélandot verték 1-0-ra, majd Kamerunt 3-0-ra.
Direkt erre az olimpiára "alakultak", itt ugyanis a jelek szerint nem indulhatnak olyan "nem létező országok", mint Anglia, Skócia, Wales vagy Észak-Írország, nem úgy, mint például VB-n vagy EB-n.
Fura kedvenceimet (mert azért az Angol válogatottra épül a csapat) adidARSE-ban látni.
Japánnak és a svédeknek is szurkolok, eddig ők is jól haladnak.
Rajtuk kívül a brazilok és az USA esélyes. A némethek - csakúgy mint a férfiaknál - nem jutottak ki. Sajnos a norvégok sem.
Az említett csavar elvileg lehetővé tette az elképzelhetetlent, hogy a walesi Giggs és az angol Beckham, a manchesteri évek után egy válogatottban is(mét) együtt játszanak. Beckham azonban nem kapott meghívót a csapatba.
Az is fura, hogy noha az olimpia papíron Londonban zajlik, és szerintem simán van a városban elég stadion a meccsek számára, eddig Cardifftól Glasgown át Manchesterig sok helyen rendeztek már meccset, csak éppen az angol fővárosban nem.