Remélem, senki nem vár műelemzést. Véleményt viszont mindenképpen kell írnom erről a regényről.
Nagy falat volt. Igencsak jelenlegi angol tudásom feletti szinten íródott, így éppen csak volt élvezhető számomra az irodalmi értéke. Szókincsem szegényes, de - ami a szerző nagy barátja - a terjedelmes, gyakran bekezdésnyi, olykor fél oldalas, egymásba ágyazott és meg-megszakított gondolatokat tartalmazó mondatok szerkezetét egészen jól átláttam. Enélkül elvesztem volna.
1925-ös, és egy 1923 júniusi nap eseményeit írja le. Vagyis nem. Inkább az eseménytelenségen keresztül mutatja be szereplőit, jelen- és múltbeli viszonyaikat.
Szeretem, ha egy regénynek van cselekménye. Ennek nincs. (Estély lesz, a volt udvarló hazatér Indiából és nagyon rövid látogatást tesz, a férj máshol ebédel, a házvezetőnő a gyerekkel sétál a vársban, van, ki agyilag megzakkanó férjével bajlódik, az estély lezajlik - kb. ennyi a cselekmény.) Stílusa viszont nagyon van a szerzőnek.
Úgy kanyarodik el a cselekmény jelenétől sok és még több irányba, gondolatokat egymásba fűzve, hogy gyakorlatilag a jelen megszűnik, csak múlt, a múltbeli történések, döntések, érzések kavalkádjában találjuk magunkat. Mégis, mesterien tartja egyben a művet az irónő, vezeti lassan végig Londonon és az adott napon az olvasót.
Nyelvezete ma is, majd' 90 évvel később megállja a helyét, csupán néhány nyelvtani dolog (egybe-külön írás) változott kiadása óta. (A gay szót fura volt eredeti jelentésében (víg, szabados) többször látni.) Engem meglepett a modern, formabontó stílus, a mondatok közepébe beszúrt zárójeles kiegészítések, a mondat közbeni felkiáltójelek, a mondatok a mondatban. Nagyon korát megelőzőnőnek (korát nagyon megelőzőnek?) tűnt.
Rengeteg elemzés született a műről. Meglepően sok megközelítésből vizsgálták/vizsgálják.
Nekem tetszett. Ordít róla, hogy nő írta, de ezt a lehető legpozitívabb értelemben mondom. Az agyalás, a férfiakéhoz nem hasonlító gondolattársítások, gondolatmenetek, szellemi kalandozások is érdekessé teszik. És sokadszor, mert fontos: ezen kívül is stílusos, egyéni.
Hogy Mrs. Dalloway kikosarazott annak idején egy Peter nevű férfit, és ez mindkettejükben nyomot hagyott és sokat pörögnek ezen - érdekes párhuzam az életemmel. Egy helyen "Tokay"-t isznak, és az itt is nem régen bemutatott Harrogate-et is megemlíti a mű.
Eredetileg Hours (Órák) lett volna a címe - ez is kapcsolat a már említett filmmel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.