"Az építményadó rendelet módosításának célja nem az adóbevétel növelése." /Önkormányzat/
"Na, ezt azért már nem hiszem." /a bácsi a Csillagok háborúja vetítése után. És én./
"Az építményadó rendelet módosításának célja nem az adóbevétel növelése." /Önkormányzat/
"Na, ezt azért már nem hiszem." /a bácsi a Csillagok háborúja vetítése után. És én./
Annak is rendhagyó. Bár, szerintem mindegyiket így kellene csinálni. Hölgyeim és uraim:
Riverside: Love, Fear and the Time Machine (2015.)
8,7/10 pont
Hallottátok? Nekem rögtön az elején ez a dal jutott eszembe róla. És aztán ki sem tudtam verni a fejemből:
Szombaton a Mezőkövesd bátor és remek játékkal 3-0-ra verte a Haladást. Élmény volt nézni. Az pedig, hogy a második félidőt a vendég kapu mögül néztük, és így kedvenc játékosom Molnár Gabi gyakorlatilag az orrom elé lőtte a harmadik gólt csak hab volt a tortán. Volt egy remek 10 másodperc, amíg a labda a hálóban pihent a kapus pedig térdelt lerogyva, de mire exponáltam, kiszedte a hálóból.
A Beatles annyira elvette az ihletet és még az életkedvemet is, hogy kellett a hétvége, hogy ismét önmagam legyek. Egy koncert és egy meccs.
Bérczesi Robi szóló fellépésén az "Idáig jöttem, most dolgozzon a lelkem" Kispál idézet és a semmiből jött (egyetlen?) kedvenc Zorán dalom, (Eső előtt) tetszettek/hatottak leginkább. És persze az élő zene hangulata. "Szakmailag" élmény volt nézni és hallani, hogy a saját dalai mennyire "kézben vannak", mennyire belülről jönnek. A feldolgozás dalok sem döcögtek, de volt különbség.
A Biorobot érdekes zenekar. Három szólógitáros van benne, mint az Iron Maidenben (szumma 23 húron); a basszusgitáros hölgy, mint a The Smashing Pumpkinsban; két zenekar frontembere is játszik benne, mint a Kiscsillagban; két énekessel tolják, mint a (rossz példa, de) Linkin Park; a dobos vokálozik, mint a.....
És mégis egészen eredetiek. Meglepő módon a Hiperkarma hatása alig (10%?) érvényesül benne. Robi tud (énekben) lassú (!! önmagához képest) lenni, és zenében is visszahúzódni, "csak" egynek lenni az ötből. A Pluto nem csak Nemes András személyében, de teljes Pluto dalok képében és a zene hangulatában is erősebben jelen van (50-60%).
Hangulatosak a dalaik, némelyik nagyon jó, de az a legnagyobb erényük, hogy szemre és fülre is nagyon együtt vannak. Mindenki egyenjogú, egyformán fontos része az egésznek, melyhez így vagy úgy, de hozzáteszi a maga kis részletét. Klisésen hangzik, de élőben, zenében, látványban megtapasztalni nagyon jó volt.
Ráadásul még tökéletesen is szóltak, kiemelkedő lábdob hangzással.
Mint kiderült, ez volt az első koncertjük kis városkámban.
A képekért köszi h0mér művész úrnak! ;)