'Dark Night Of My Soul'

     Kellett magamat győzködni, de megnéztem az új Star Wars filmet. Hát, izé. Az előző rész megtekintése után is furcsa érzésekkel voltam tele, most is. Azt a filmet utóbb kvázi rehabilitáltam (itt), erre az epizódra nem hiszem, hogy ez a dicső (?) vég vár nálam.
      Kezdjük a pozitív dolgokkal: C-3PO végre ismét a helyére került, hozza magát, poénok, jó poénok épülnek rá. R2 is szerepel, sajnos keveset, statisztaként. A főhős csajszról továbbra is azt mondom, hogy remek választás volt a szerepre. A zene és a látvány is hozza az átlagot, bár előbbi a kitaposott úton mozog, az új elemei pedig olykor már a totális amerikai tucat-nyál filmzene kategóriába süllyesztik. És…. Nincs és. Kb. ennyi, ami jó.
Talán még az is említhető, hogy vannak történések, sodródunk a cselekménnyel. Csak hát…
      A film címe nullás - kifejezetten nincs semmi köze a történetnek a Skywalker családhoz. A fő csavar már a nyitó felirat első pár mondatában kiderül és sokkolja a nézőt. A hülyeségével. A másik nagy csavar, a nagy összecsapásnál pedig… Pfff.
Maga a végső nagy összecsapás nem nagy és nem is összecsapás. Ha csak abban az értelemben nem, hogy rendesen össze van csapva.
A tonnányi negatívumból csak két szösszenet: az éppen harcoló csillagromboló külső felszínén lovagló (!!!) csapat láttán talán jobb, ha nem gondolkodik a néző semmin, azonban amikor egyikük egy íjjal lelő egy űrhajót…
Az űrben lévő csillagromboló belsejéből nyitott hangárajtó mellett utcai viseletben simán átszáll a dolgozó az éppen arra szálló másik űrhajóba. „Nem fénylik erre az értelem”, maradjunk ennyiben.
     Van a filmben egy dialógus, az egészen jól összefoglalja a koncepciót, amely mentén ez a film létrejöhetett:
- Merre?
- Fogalmam sincs. Kövessetek!

5/10 pont. Remélem, végleg vége!!!