A "mai" megjelenése is érdekes. (Lent: az első útlevélképe.)
(Nem, NEM tudom, miért állt fejre a második kép (ha úgy jelenne meg Nálatok is.) Mobilon nekem rendesen jelenik meg, sz.gépen nem.)
A "mai" megjelenése is érdekes. (Lent: az első útlevélképe.)
(Nem, NEM tudom, miért állt fejre a második kép (ha úgy jelenne meg Nálatok is.) Mobilon nekem rendesen jelenik meg, sz.gépen nem.)
A gyermekkori képek általában mókásak. De hogy valakit a tini képe alapján is nagyon nehéz felismerni, pedig ugyanúgy néz ki rajta, mint "híresen", ahhoz már frizura kell: (Nem, NEM tudom, miért állt fejre a második kép (ha úgy jelenne meg Nálatok is.))
Azt elfelejtettem említeni a lemezismertetőben, hogy tehetséges. Finoman szólva. Itt három hangszeren játszik, és persze énekel. A dob (azon belül a lábdob) tényleg meglepett!
Sokadszor láttam a filmet (Órák, The hours) a napokban. Mások magánéletébe (magánhalálába?) való belemászásnak tartom, de az írónő búcsúlevele...
Dearest, I feel certain that I am going mad again. I feel we can't go through another of those terrible times. And I shan't recover this time. I begin to hear voices, and I can't concentrate. So I am doing what seems the best thing to do. You have given me the greatest possible happiness. You have been in every way all that anyone could be. I don't think two people could have been happier till this terrible disease came. I can't fight it any longer. I know that I am spoiling your life, that without me you could work. And you will I know. You see I can't even write this properly. I can't read. What I want to say is I owe all the happiness of my life to you. You have been entirely patient with me and incredibly good. I want to say that—everybody knows it. If anybody could have saved me it would have been you. Everything has gone from me but the certainty of your goodness. I can't go on spoiling your life any longer. I don't think two people could have been happier than we have been. V
Drágám!
Biztosan érzem, hogy újra kezdek megőrülni. Érzem, hogy nem tudnánk végigcsinálni egy újabb olyan szörnyű időszakot, és hogy ezúttal nem épülök fel belőle. Kezdek hangokat hallani, és nem tudok koncentrálni. Így azt teszem, ami a legjobb megoldásnak tűnik. Te a lehető legnagyobb boldogságot adtad nekem. Mindent megtettél, ami csak lehetséges. Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna, míg ez a rémes kór meg nem jelent. Nem tudok tovább küzdeni ellene. Tudom, hogy tönkreteszem az életedet, hogy nélkülem tudnál dolgozni. És fogsz, tudom. Látod, még rendesen le sem tudom írni. Nem tudok olvasni. Azt szeretném elmondani, hogy életem minden boldogságát neked köszönhetem. Végtelenül türelmes voltál velem és hihetetlenül jó. Ezt el akartam mondani - mindenki tudja. Ha bárki megmenthetett volna, az te lettél volna. Minden elveszett számomra, kivéve a bizonyosság a jóságodban. Nem akarom tovább rombolni az életedet. Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna annál, mint mi voltunk. V.
Az ötödik legjobb Maiden borító nálam a Fear Of The Dark-é (1992.). Ez az első borító, amit nem Derek Riggs festett a zenekarnak, de ez egyáltalán nem látszik rajta. 100%-ban méltó a klasszikus elődökhöz. Tökéletesen kifejez egy hangulatot, helyzetet, illik a dalhoz, a lemez címéhez, a kivitelezése pedig parádés. Jók a színek, a ködbe vesző alsó rész, az egybefolyó jobb és az átalakult bal láb. Nem négyzet, hanem "kazetta" alakú, összességében lehetne tehát nagyobb, de így is hibátlan. Melvyn Grant alkotása.
Nu, ez is eljött, egy jazz albumról írok. Nem kell azonban megijedni – sem az írásomtól, sem a zenétől –, semmi elrettentő, kottagyilkos, agyhalott nem hallható a 45 percben, de más kategóriába még nehezebb lenne elhelyezni. „Csendes”, nyugodt, szellős muzsika ez, ahol nem a virtuozitáson, hanem a dalokon, az ének dallamokon van a hangsúly. Éppen nem bár-zene, de a hangulata hasonló, gyakran andalító. Zongora (naná), nagybőgő, és dalonként változó, többféle kiegészítő hangszer. Itt-ott kis blues-os, gospeles beütés is vegyül a történetbe.
Egyáltalán nem pörgős, de nem is unalmas (mint pl. Lana Del Rey újabban). A hangja – inkább a hangszíne – kissé (csak nagyon kissé, nagyon halványan) Katie Melua-éra és Adele-ére is hasonlít, a zenei stílusa (és talán a hangja sem) viszont nem annyira karakteres, azonnal felismerhető, mint Suzanne Vega-é, vagy a két említett hölgyé. Viszont hozzájuk hasonlóan kellemes hallgatni, és hozzájuk mérhető lemezeladásokat is produkál(t).
Az összkép homogén, egy egyéni stílusú, kellemes és jó hangú szerző hetedik szólóalbuma ez. Kikapcsol, lelazít, kellemes perceket szerez. És még mindig csak 41 éves…
Csak ajánlani tudom, hiszen az életmű erősebb, hallgatóbarátabb feléből való, ez elsőre is nyilvánvaló.
Valamennyi dalt Norah Jones szerezte (négyet mással közösen), de ez, ugye csak Koncz Zsuzsa rajongóknak érdekesség. -;-)
Norah Jones: Pick Me Up Off The Floor (2020.)
7/10 pont
..., helyi idő szerint ebben a percben ledobták a második atombombát is polgári célpontra. A hős amerikaiak, ki más?
Iszom én rendesen :)), csak a fotózás, a sok jegyzet előkeresése... Lényeg, hogy halad a rovat egy friss fogyasztással.
Csodaszép. A feketeségig sötét.
Nem túl szénsavas (remélem, jól öntöttem) - mondjuk úgy, hogy hamar elillan a szénsavassága.
Igazi barna sör. Kellően keserű, de van benne valami édeskés íz is, ami nem lenne baj, de itt túl erős és sokat ront az összképen. A mennyiséggel előrehaladva már-már émelyítőnek hat ez az íz.
Fura, hogy szlovákul, angolul és spanyolul vannak feltüntetve a dobozon az összetevők, de így legalább megértem én is. "Víz, négy féle maláta, cukor (!!??!!), komlók".
Igen, bizony: cukrot pakoltak a sörbe. No comment.
Erősnek érzem, de lehet, hogy csak kijöttem a gyakorlatból.
"Banskobystricky pivovar" - nekünk legyen Besztercebányai Sörgyár.
Szlovák.
Alk. 4,5%
5/10
Kezd zavarni, hogy bizonyos képek bizonyos helyzetben elfordulnak. Bocsánat érte, nem én tettem fel őket így!
Hatodik helyezett a Piece Of Mind (1983.) borítója nálam. Ahogy' az albumhoz, a festményéhez is furán állok. Egyrészt hibátlan, klasszikus, másrészt viszont semmilyen szinten nem érint meg. Ha igen, taszít. Nem tetszik az alaphelyzet - az agyától megszabadított Eddie szenved (?) egy gumiszobában, kényszerzubbonyban (ki kaphatta el???), innen kezdve csavarozott a koponyája -, sem a barna színvilága. Valahogy' mégis összeáll. Ha nem csak a front-borítót venném számításba a listánál, mint fő szempontot, akkor egy hellyel minimum magasabban végzett volna. A "hátsó borítóval" (magyarul: gatefold) ugyanis már kedvezőbb a kép. Jön a bibliai idézet (pain helyett brain-re átírva - ejnye!), a semmiben lévő marok és a nyitott gumiszoba ajtó, mely mögött az égbolt látható. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Flight Of Icarus kislmez borítóján a zuhanó Ikarosz fölött egy kocka lebeg az égen, már egészen jó kis környezetbe kerül a történet. Vérbeli Derek Riggs - naná, de akkor sem tetszik.
A felirat nélküli teljes képet Derek Riggs honlapjáról (www.derekriggs.com) szedtem.