'Dark Night Of My Soul'

Németország kancellárja (jobb oldalon, egyenruhában) megnyitja a berlini olimpiai játékokat.

Elhunyt Dusty Hill, a ZZ Top basszsugitáros/vokalistája. Nekem túl lassú és túl amerikai volt a zenéjük, de legendás együttes tagja volt, az tény. A Vissza a jövőbe(-ben) countryt játszottak, zenészeket alakítva (1:03-tól a zene, a dobos jobb keze melletti (volt) Mr. Hill):

Egész nap (beleértve az éjjelt is) 26-30 fok közötti helyiségekben vagyok - ha nem megyek ki a szabadba. Nehezen bírom. Semmihez nincs hangultom - ihletem sincs írni. Elmúlik. Türelem. És még a régi bicajomon is eltörött a pedálnál a tengely. Vagy mi.

... Japánban.

     Bár, az sem kizárt, hogy ez következne a listámon is, hiszen talán jobb, mint a Fear Of The Dark borítója, de azért az első négybe talán nem fér be. Ez a majd szeptemberben megjelenő tizenhetedik stúdióalbum borítója.
      Egyértelműen tetszik a sötét összkép, az, hogy nincs háttér, a részletgazdagsága, hogy annak ellenére "valóság"hű, hogy digitális. A lemezcím japán karakterekkel való kiírása is vagány, de a bal oldali, "angol" kiírás nem tetszik a japánba hajló stílusával. Eddie feje nem telitalálat, a négy plusz agyar a fogsora fölött pedig érthetetlen. Éppen tegnap olvastam egy régebbi Derek Riggs interjút, melyben azzal vádolta a zenekart, hogy vizuálisan csak lopnak, semmi egyéni ötletük nincs (nem volt, amikor közösen dolgoztak). Ez a kép sem egy spanyol vigasz :). Viszont mutatós.

Svédország-USA 3-0

Foto: Getty Images

Nem mondom, hogy ismeretlen a helyzet. Nálam gardrób volt a kredenc.

Talán ez a nóta volt rám a legnagyobb hatással életem folyamán. Ez volt az egyik első dal, amit hallottam a zenekartól, és egyből "átállította" az agyamat, hogy "ÍGY is lehet zenélni!!??". A teljes hozzáállásom  megváltoztatta a zenéhez. Addig azt kerestem és szerettem, hogy minél "agyasabb", összetettebb, ötletesebb legyen egy dal. Ez egyszerű, mint a szög, viszont olyan dologra hat, amit addig nem nagyon piszkált meg zene nálam. Szerencsére élőben a legkülönbözőbb (jobbnál jobb) módokon játsszák és játszották az évtizedek során, így a mai napig a kevenc dalom.

/The Cure: A Forest, live Hall Of Fame/

Mint nagy Anglia (Wales, Íro., Skócia, Svédo.) drukkernek az a véleményem a foci EB-ről, hogy Rashford ennél sokkal többet érdemelt volna. Illetve, hogy nem kis edzői baki volt a döntő elszórakozása az angoloktól.

     Az EB döntőt követő reggelen kerestem a megfelelő zenét munkához. Hamar megtaláltam.
     A hölgy kanadai, meglehetősen hasonlóak az albumai(nak a hangulatai), és félelmetesen erős saját zenei világa van. Nem szeretném elemezni, mert fél perc után mindenki eldöntheti, neki mit jelent. Nekem az első hallott dalától kezdve tetszik minden, amit alkot. Nem 100%-ban az én világom, de csak elismerni tudom a munkásságát.
Koncz Zsuzsa rajongóknak a konstans mondat: csaknem az összes dalt az előadó szerezte - a zenét és a szöveget is.
     Íme a teljes album (az utolsó kb. két percet leszámítva):

Loreena McKennitt: An Ancient Muse /2006./

9/10 pont

Így sokkal jobban tetszik, mint akusztikusan. Gyermekkorom egyik kedvenc zenekara a mai napig ott van a szeren. Szakmailag és a lelkemben is.

/Aurora: Az élet zsoldosa, 2021./

"Az angol szövetség ellen vizsgálat indult a dán himnusz megzavarása miatt is."

Minden meccsen az összes himnuszt kifütyülik, ami nem az övék - a legkeményebben az argentint és a németet, utóbbit éppen pár hete zúzták úgy le, hogy a tv közvetítésből sem tudták a szokott módon kikeverni a fújolást -, de most, a dánok ellenit az UEFA is meghallotta. "Bravúros."

Tetszik, hogy az angolok tesznek a politikailag korrekt világra. Kell egy sziget(ország) a képmutató világban, akiknek van véleménye. Mondjuk a két említett ország iránti utálatot értem, de hogy a többi országgal, azok himnuszával mi bajuk van...?

Gyakran megkapom, hogy indokolatlanul bántom az "orrhangon éneklő" lányt/asszonyt. Nos, itt egy dal, amit nem barmolt el, rádásul nem is nazálisan énekli. Nem mondom, hogy volt értelme megcsinálni (Katona Klári "picit" jobb), de egyértelműen hibátlan:

/Ruzsa Magdolna: Örökre szépek/

... a Periclesből szerettem volna begépelni idézeteket, de nem találtam a papírt, amire jegyzeteltem, amikor olvastam, hogy hol keressem őket a könyvben. Ha egyáltalán csináltam ilyen papírt.... Öregszem, na.

Egyébként az angol eredeti is rímel helyenként rendesen, nem csak a fordítás.

..., hogy egész hétvégén be sem kapcsoltam a számítógépet. Pedig legalább egy heti blogot meg szerettem volna írni. Viszont megrendeltem két kanapét (vagy mit) és vettünk két kis gardróbot (vagy mit). Az élet apró örömei. Pedig sok témám van már meg jegyzetek formájában. Lehet, hogy gépre vitelük előtt a "hogyan szereljünk össze gardrób(oka)t" jegyzetet fogom tanulmányozni.

Replika: A lélek útja

Megszülettem, élek újra
Keresem, hol a börtönöm kulcsa
Valaki szól, ő tudja, hogy hol van
Kövessem, na persze jól van
Ha maradok, a világ elpusztít
Nem akarom, ne legyen így
Nem vagyok egyedül már

Itt vagyunk ebben a világi porban
A legostobább földi korban
Azt sem tudjuk miért élünk
Csak élvezzük a szenvedélyünk
Megvesszük, ami kapható
Elhisszük azt, hogy milyen jó
A büszkeségünk megvakít

Az életünk itt csak egy dráma
Hiába megyünk Amerikába
Átrepülünk néhány évet
Ez az út soha nem ér véget
Mert a látszat elvakít
Ha azt akarod, hogy ne legyen így
Ne ragaszkodj hozzá

És majd eltűnik a kép - a képzelt kép
Elmúlik a vágy - elmúlik a vágy
És megtalál a szó - a tiszta szó
Meglátjuk a fényt - a tiszta fényt

Megszülettem, élek újra
Tudom, hol van a börtönöm kulcsa
Kijönni mégsem vagyok képes
Mert az út még nem ért véget
Ez a tudat szétfeszít
Mit tegyek hogy ne legyen így?
Mondok egy imát

A bilincs másik oldalára átkerült amerikai ex-zsernyák 22 és fél évet kapott a térdeplős gyilkosságért. Ebből minimum tizenötöt le is kell ülnie. Remélem, semmi elkülönítés vagy különleges bánásmód, és akkor kb. rendben is vagyunk.

Hetek óta nem megy ki ez a dal, dallam, hangulat a fejemből. Lehet, hogy annyi az egész, hogy jól van megírva, és semmi több nincs benne, mint amennyi kell?

Vigyázat! Dallamtapadás-veszély!

u.i.: Azt észrevettétek a nyitó képsorokban, hogy a csajszi haja töredezett?

/Machine Gun Kelly: Bloody Valentine/

(Évekkel) lemaradtam a sör kritikáimmal/ismertetéseimmel, de amikor ilyesmit találok a lakásban (ez egy kupak), eltökélem, hogy nem csak inni fogok, de gépelni is a sok jegyzetet, amit már lekörmöltem. (Amikor pedig fejjel lefelé jelenik meg, akkor elmegy a kedvem az egésztől. :((((((((  )

Viszont, ha fordítva is ideteszem, akkor az egyik jól jelenik majd meg.

... egyszerűbb a földön szerelni, felújítani.

... a Fear Factory, ha 2-5 fokkal lágyabb zenét játszana, ha lenne a dalaikban gitár szóló (!!!), ha az ének fordítva lenne bekötve, azaz a verzék lennének dallamosak, a refrén (előtti átkötés) pedig hörgős/kiabálós és ha a dobost benyugtatózná valaki:

/Fear Factory: Monolith/

Mindig nagy élmény először hallani egy (jó) albumot. Most éppen az új Fear Factory-val vagyok az ismerkedés legelső a fázisában. Nem mindenhol teljesen koherens a dallamos refrén a hörgős verzékkel, ezt érzem elsőre, de az összkép belesúrol a  "királyság" kategóriába, néhány dal pedig félelmetesen tökéletes. A dob (és a cinek!) - jó szokásához híven - bőven ad feladványokat és gyakran vívja ki elismerésemet.
Van az első hallgatásnak varázsa. Mint ahogyan majd a további, "megfejtős" hallgatásoknak is lesz.