Annyira egyszerűnek hangzik, látszik. Nem az. Szeretem az ilyen dobo(soka)t. Nem "magának" dobol, nem csak lekísér vagy tempót ad, hanem kiegészíti a többi hangszert, igazodik a dalhoz. 3:12-nél és 3:25-nél van 2-3 kézzel ütött hang, ami a gitárt követi - ezek tetszenek leginkább benne, de az egész remek.
/Paradise Lost: Darker Thoughts - drum/
Immáron új vezetékeken visszatért az áram az új lakásba. Kb. ilyen események kötnek le újabban. Számotokra ez nem lehet túl érdekes.
Több dolgot előkészítettem, de begépelni, idepakolni nincs mindig időm őket. Türelmet kérek!
Vitatják, hogy Shakespeare-e, és ha igen, akkor mennyire, mennyiben. Benne van az összesben, tehát az. Pont. :) A kevésbé ismert műveit veszem előre az (újra)olvasásnál, így hamar sorra került.
A történet eléggé lazán megírt, a valóságtól meglehetősen elrugaszkodott - történik több hajótörés, mely után mindig túlél és lakott területre kerül hősünk; születik egy gyerek, akit megőrzésre lead a szülő megbízható embereknek, aztán eszébe nem jut elmenni a gyermekért, vagy elhozattatni magához évek hosszú sora alatt, ilyesmi - vannak tehát logikátlanságok (van ilyen szó?) benne, de hát ez nem egy útleírás vagy napló, hanem egy kitalált történet. Intrika, gonoszság, családegyesítés :), eltitkolt személyiség... A szokásos shakespeari elemek.
Összességében tetszett - nem kiemelkedő, de hozza az elvárt átlagot. Belelapozok majd az eredetibe, hogy az tartalmaz-e rímeket olyan nagy számban, mint Áprily Lajos élményszámba menő fordítása. Teljesen gördülékeny, a rímes részeken is annyira sima és erőlködéstől mentes, mint ha Ő írta volna a művet. Nem csak hibátlan, de teljességgel természetes, feltűnően remek fordítói munka. Idézek majd.
Nyilván az egyik kedvenc dobosom (de utolsó a kedvenc Maiden dobosaim között! :), nem is azért mutatom ezt a vidót, mert zseniális (pedig az), hanem azért, mert ha azt látom, hogy közel 3 millióan megnézik, amint egy feldolgozás zenekarhoz beül dobolni az étterme kerjében egy alap dobszerkóhoz, akkor hajlamos vagyok azt hinni, hogy a világ nem egy reménytelen hely.
Heti MAHASZ lista első hely. Az új lemezen végre megdörren, nem akusztikus verzióban van rajta.
Egy cím nélküli albumról, élőben megdörrentve. Az a szóló! Nem arról szól, hogy mit tud a gitáros, hanem a dal hangulatáról. Mondjuk, (régen) a balkezes tag szinte végig dallamokat (ha úgy teteszik: szólót) játszik/játszott a dalok alatt.
/Paradise Lost: Grey - live, The Anatomy Of Melancholy/
Soha nem értettem, miért tesz egy zenekar olyat, hogy nem ad címet/nevet az adott lemezének. Első albumnál – főleg régen – simán elment, hogy az első nagylemezre ráírom, hogy „Iron Maiden”, plusz egy szörny feje, aztán csókolom, ismerkedjen vele, akit érdekel, vagy úgy nevezgetem el a sorlemezeket, hogy Led Zeppelin, II., III. stb.*, de amikor valaki az életmű közepén hoz ki egy albumot, amelyen csak a zenekar neve szerepel…?
Nálam ez inkább az ötlettelenség jele, mint a többször hangoztatott „ez az album a zenekar esszenciája, ez definiálja a zenét, amit játszunk”, vagy éppen "olyan változás volt a zenekarban, amely új alapokra helyzte azt" és társai féle hülyeség. Aztán a hétvégén egy ilyen albumot hallgattam olvasáshoz, amely esetében 100%-ban fedte a valóságot, hogy „ha egyetlen albumot hallgatsz meg a zenekartól, akkor ez legyen az”. Más ilyet nem hallottam még a cím nélküliek közül – mármint olyat, hogy értelme legyen a no-name-ségnek. Viszont kedvet kaptam, hogy meghallgassak pár ilyen albumot (és szétcincáljam őket : ). Ajánlhattok is párat, mert én max. 3-4-et tudok fejből. (Ex-gitár-edzőm?)
*Ilyenben a csúcs a már itt is tárgyalt Led Zeppelin IV. amelyen még a zenekar neve sincs feltüntetve – ezt viszont jó ötletnek tartom.
Lisey története valójában elhunyt író férjének a története, ugyanis utóbbi hátrahagyott dolgain, a felidézett emlékeken keresztül az ő életét ismerheti meg az olvasó.
Van benne két NAGYON kinges mondat, talán a legkingesebbek, melyeket eddig olvastam ("A csákány még mindig a fejében állt.", "Az árnyéka várt egy pillanatot, aztán követte."), ennek ellenére nem sok rokonságot mutat a szerzőnek hírnevet szerző korai, rendesen bekaki műveivel. Van benne nem evilági szál, de ezzel együtt is inkább két ember kapcsolatának, az elengedésnek a regénye.
Jó kis olvasmány, erős hetes a tizes skálán. Összességében tetszett.
Hallgattam régen is New Order-t, naná (a True Faith vagy a minap ide pakolt Crystal nagyon tetszett a megjelenésekor is), de aztán elkeveredtek mellőlem, sok lemezük kimaradt. Ezért is fogadtam nagy kíváncsisággal az új live albumukat. És egyik ámulatból estem a másikba, miközben hallgattam. És hallgattam. És hallgatom. Ez a dal például 100%-ban az én ízlésem.
New Order: Academic
Nagyon érdekelne, milyen érzés Joy Division dalokat énekelni, játszani nekik - akár most, 41 évvel a történtek után is. Nem hiszem, hogy nem gondolnak a múltra. Most nincs kedvem leírni a sztorit, de megfogadták, hogy ha valaki is "elhagyja" a zenekart, akkor nem használják tovább a nevet, és így is tettek. Le a kalappal előttük. Az új dupla koncert CD-jük nagy kedvencem lett.
Egy időben csak ilyen zenéket hallgattam. A mai napig hatalmas kedvenc. Így, mai formában is.
A második gyilok jó dal (a kettőből), amit az új albumról (megjelenés júniusban) hallottam. Nem sokkal a zseniális előző album után vették fel, majd Burton (ének) kilépett a zenekarból. Fura lesz egyben hallgatni majd, de maga a zene ismét 10 pont közeli. A dobkottája kb. egy feketével becsíkozott lap lehet. :))) Ehhez képest (komolyan!) van benne zongora és vonós (effekt) is a végén. Pont ez kellett mára! Szétcsapta az agyamat és a lelkemet. A szó legjobb értelmében.
/Fear Factory: Fuel Injected Suicide Machine/
Munka után könnyen olvasható, gyorsan kikapcsoló olvasmányt kerestem. Azonnal megakadt a tekintetem a Rejtőkön és már nyúltam is az első nem túl vastag kötetért, hogy elkezdjem az újraolvasást. A fehér folt nem hozta az elvártat. Relatíve egyszerű sztori, de a humort csak a felfogadott magándetektív levelei képviselték benne.
A következő héten elővett Csontbigád poént csak elvétve tartalmaz, viszont egy nagyon jó regény. Sőt! Annak ellenére, hogy véleményem szerint nincs tökéletesen megírva egy remekműnek tartom. 100%-ban Rejtő stílusa, de a sziporkázó humort a mély mondanivaló (!!!), az elmélkedés váltja fel.
Választékos (!!!) a nyelvezete, tág a szókincse. Találomra felütöm és olyan szavakkal találkozom, hogy neuraszténiás, raglán, marjult, revelál, atavisztikus.... és persze, hogy most, belelapozáskor nem találom a jobbakat, de sokan vannak, mégsem zavaró mennyiségben.
A történet folyamán felmerülnek, kialakulnak az olvasóban és a szereplőkben súlyos kérdések, filozofálások az életről, halálról, a becsületről, az egyenességről, lelkiismeretről, hogy mije van az embernek, amikor mindenétől megfosztják és több hasonló témában, és ezek teszik gyöngyszemmé nem csak a Rejtő életműben, hanem a teljes magyar irodalomban. A Csontbrigád bemutatása egyenesen zseniális. Megalkot egy szóhasználatot, amely tökéletes a csapat külső és belső világának leírásához. Sziporkázó, egyben húsba- és lélekbevágó.
Nagy - de nem minden alapot nélkülöző - túlzással azt mondhatnám, hogy ez Rejtő Nyomorultakja. Nagyon tetszett, csak ajánlani tudom. 1941-ben írta.
Klasszikus, sárga Albatrosz kötet, negyedik kiadás. 1983-ban 43 Ft-ba került (nálunk?? infláció?? Ugyan!), de antikváriumban sikerült 60 Ft-ért megvennem. Gyanítom, hogy valamikor a '90-es években. Kezd sárgulni. Műkincs.
"A szedés, a tábla, a vacak kötés nem számít. Azon az én írásom átrágja magát." /Rejtő Jenő/
Bocsánat, ha ez is fejjel lefelé jelenik meg:
Tűnődtem rajta vagy 20 másodpercet, hogy miért tetszett már elsőre is és azóta is ez a dal.
Arra jutottam, hogy már az első sora telitalálat, remek szövegi felütés, van (ráadásul nekem nagyon tetsző) hangulata, és noha nagyon szeretek "aggyal" zenét hallgatni, az is nagy élmény tud lenni, ha egy egyszerű dal lő telibe. Hab a tortán, hogy a teljes szöveg - szintén egyszerű, de - nagyon ott van.
Legutóbb két éve volt angol házi döntő a "Bajnokok" Ligájában. Akkor Liverpool-Tottenham meccs volt Madridban (!!), úgy, hogy az előző évben nem a döntő részvevőinek egyike, hanem a Manchester City nyerte az angol bajnokságot.
- Emlékszik, hogy azt mondta neki (egy másik rendőrnek, nem a vádlottnak), hogy 'Érj hozzám és esküszöm, hogy kiverem a sz@..rt is mindkettőtökből'?
- Igen, mondtam. Komolyan gondoltam.
- Nos, akkor ismét, Uram. Mondhatjuk, hogy Ön egyre indulatosabb és indulatosabb lett.
- Nem. Egyre profibb lettem. Nem vesztettem el a lélekjelenlétemet. Nem állíthat be indulatosnak.
A védelem tanúja. Szimpatikus fickó. Ő is felhívta a segélyhívót, hogy leállítsa a rendőrt.
