'Dark Night Of My Soul'

A Radiohead egy megborult brit alter csapat. Egyéni hangvételük, stílusuk van,
kiismerhetetlenek, kellően változatosak.
Gyengéjük az, ha elmennek túl elvontba, vagy nagyon nyavalygósba.
Ezt az albumot adták ki kiadó nélkül, terjesztették a neten, szinte
ingyen - ez egyrészt nagy reklám volt, másrészt fricska is a jelenlegi
zeneipari helyzetnek. Tehetik. - illetve az egyik (10 dalos) felét.
Kiadtak ugyanis egy 8 számos bónusz lemezt (is), ha jól rakom össze a képet.
A kettőt együtt hallgatom.
Érdekes módon a nem netes rész a zizzentebb, nehezebben befogadható.
Merész, korlátok, klisék nélküli zene. Kellenek az ilyen, teljesen eredeti
zenekarok, akik ALKOTnak, nem a rohanáshoz és a pénzközpontúsághoz idomulnak.
Van olyan Radiohead album, amit kettőnél többször nem hallgattam (nem bírtam),
az In Rainbows nem ilyen.
Intellektuális ? Úgy agyas, hogy nem komplikált.
Szerves egész az egész. Ez egy (két ?) nagyon jó album.
Haladóknak.
Le a kalappal ! Remélem, üzletileg is bejött a húzásuk !

Avagy: Paradise Lost: The Anathomy Of Melancholy, koncert (dupla) CD/DVD.
Huh, de jó. NAGYON jó !!!
A pesti (budai) koncert sem volt pite (egészen jól van már az orrom :) (a szorfdeszka,hu-n egészen király képek találhatók), de ezt
a CD-t (CD-ket) hallgatva teljesen visszajön a tavalyi müncheni koncertjük élménye.
(Lelkendezésem a 2007.09.28-ai bejegyzésben, illetve a 2007. novemberi Rockinformban
olvasható.)
Az egyetlen nem fesztiválos Lost koncerté, melyet láttam. Szerintem a setlist is
nagyban egyezik.
Csak most nincs itt az a tuskó 'zie german', aki nem engedett minket fotózni.
Annyit kihagytam a Zöld Pardonos koncerttel kapcsolatban, hogy Greg gitárján
egyetlen pick-up (hangszedő) van, az is a húrlábnál és egyetlen potméter !
Sajna nem műsoroson járt nálam, így nem tudom, hol vették fel - majd kihallom -
egyetlen helyen-e egyáltalán. Az poénos, hogy Nick-et életében nem hallottam
ennyit beszélni, mint itt. (Hopp egy 'C'mon London.' megvan !)
Szól, mint a bivaly, tempós (!!!), feelinges, IGAZI. Huh, de jó.
Egy tökéletes, 80 perces koncertalbum. Aki tudja, mennyire szeretem az élő zenét,
és mennyire szeretek kritizálni, az sejtheti, mit tud ez a zene, ha csak ennyi az
"elemezése".
Oh, az As I Die-ra nem lehet szavakat találni. Voltam vagy 18-20 éves, mikor először
hallottam, simán értem (ez egy dal halála szokott lenni legalább 50%-ban nálam),
de a mai napig beüt, ha meghallom.
Az év albuma ?
Tényleg káprázat ! MINDEN ott van benne az ÉLETből.
'And for one second I lost my breath,... And for one second I understand,
And for one second my life was in your hands'
Olvastátok Milton-tól az Elveszett Paradicsomot (Lost Paradise) ?
Kellene.

Meg akartam ismerni a NIN zenéjét, így kölcsönkértem.
A borító tetszett; a kacifántos, elsőre túlbonyolítottnak és értelmetlennek
tűnő cím nem. Aztán megfejtettem a címet (zseniális összhangban van a
borítóval, és a zenével) és padlóztam. Az a pillanat, amikor először tudtam
elolvasni a címet és raktam össze a borítóval!!
Zeneileg vegyes. NIN dalok átgondolásai. Hallgatható, a vegyességével is összeáll
egésszé. 3-4 dal nagyon tetszik. Összességében az első Enya albummal (The Celts)
van egy szinten, melyet szintén most kaptam elő és egyszerű, mint egy búgócsiga.
Persze a csiga lehet komplikált is - szemlélet kérdése.
Jó lenne tudnom, milyen zenét játszik a NIN.

A koncert után 15 órát (!!) aludtam, tehát nem gyengén voltam fáradt aznap este.
Délután már mézes páleszt ittam a torkom miatt (használt).
A Fugatot 9 (!!) hangszeres és 2 énekes hölgy alkotta. A hangszeresek dominálnak.
Kellemes, tudós, de semmi különös. Mármint számomra. Mint zenekar ugyanis
érdekesek és jók. Mikoroszkopikus :) lábdob (ugyanezen a cuccon a Crying megdörrent),
nagy tudású billentyűs (szerencsére nem viszi túlzásba a dominanciát), egészen jó
hangzás és hangerő. 1 lemezük van, fiatalok, ehhez képest nagyon jók. Félkomoly
zene. Vagyis komoly, de komolyzenének kicsit könnyű.
Az After Crying szimfonikusok és női ének nélküli, rockosabb koncertet adott, mint
másfél hónapja. Amit ott dicsértem (virtuozitás, káprázatos komponálási képesség,
tökéletes kezű dobos, egyéni zenei út) most is jelen voltak. Hangerőben és
hangzásban is jobbak voltak, mint az "előzenekar". A férfi ének és a gitáros
sokkal-sokkal jobbak voltam, mint legutóbb Miskolcon.
Helyenként túlzottan bonyolultak voltak, de azért 80%-ban sikerült követnem,
értenem a témákat. Voltak komolyzenei betétek (részei az adott dalnak),
egy káprázatos négykezes.. Most is fáradt vagyok - túlaludtam magam a hétvégén.
A tv2-n az Elizabethtown megy, ami egy SEMMI romantikus film, mégi egyike azon
kb. 20 filmnek, melyek megvannak. Valami van benne, ami miatt tetszik. És nem
(csak) a főszereplő csajszi (Kirsten Dunst). Így a németh-spanyol EB döntőt sem
nézem. Nem is terveztem.
"45 percnyire vagy tőlem. Találkozzunk félúton napfelkeltét nézni !"