'Dark Night Of My Soul'

Első dal, 1:43. Vannak albumok, melyeknél egyértelmű a pillanat, melyben
már az első hallgatáskor megfognak maguknak.
Esetünkben a Sad Vacation nyitódal kellemes, hangulatalapozó indítását
követő, abból szervesen kialakuló, mégis az egész zenét egy másik síkra
helyező refrén az, ahol éreztem, hogy ez az alkotás barátom lesz.
És így is lett.
A 43 perc fele könnyen emészthető, egyszerű(nek hangzó) alter/rock zene
hangulatos, nagyon hatásos dallamú énekkel, másik fele pedig érdekes,
elvont lebegős borulat.
Gyenge pontja talán csak a túlzottan zizi, szaxis, jazzes, össze-visszás
16 tons a maga két percével.
A felépítése hibátlan. Az említett Sad Vacation remek kedvcsináló, a
második The Autumn Carnival egy óriási sláger (hasonlóan merengő felvezetés,
majd a refrénnél hirtelen kinyílik, beengedve a(z őszi) napfényt)
- gondolnánk, de akkor jön az Enjoy Yourself, ami mindent visz.
Nem csak a lemezen, de gyanús, hogy az éves zenei termésben is.
Óriási lazaság, party hangulat, pimaszul könnyed, szellemes szöveg...
Az "I was the prettiest little shity in the whole New York city" sor
jól leírja az egész dalt. :)
Félelmetesen jó zeneileg is.
Ha nem lesz világsláger, az csak azért lehet, mert beletettek egy
fucking-ot a verzébe. Pimasz.
Ha nem a banda írta volna annak idején a Bohemian Like You gigaslágert (az a vezér-riff!!)...
De ők írták, így az Enjoy Yourself azt bizonyítja, hogy tudnak még
nagyot dobni.
Akár egy albumon többször is, ugyanis az I Am Free nekem legalább
annyira tetszik mint a két említett dal. Már a verze elmenne refrénnek,
és nincs is igazán refrén - ének szempontjából érdekes a szerkezete.
A slágerek óriásiak, az elszálltabb dalok megítélése egyénfüggő.
Nálam tökéletes várakozás-enyhítő a The Killers idei jelentkezésének
megjelenése előtt. És csak remélem, hogy az ennél is jobb lesz.
A léc magasan van.

The Dandy Warhols: This Machine

Így indul:
https://www.youtube.com/watch?v=IKKogmliF98
Legjellemzőbb dal:
https://www.youtube.com/watch?v=_vt4fNcyWx4
És, bizony, az ennél is nagyobb sláger:
https://www.youtube.com/watch?v=CaA2kOrGAoI

7,9/10 pont

Annak idején a Spice Girls megcsinálta az első (?) vágás nélküli videoklipet (mi??? 21 és fél millió megtekintés????). Most esett le, hogy a The Smashing Pumpkins is alkotott ilyesmit, kicsit művészibben, első ránézésre visszafelé forgatva, de olvasom, hogy valójában csak a mozgás sebességével játszottak (slow motion, fast motion):

Már elsőre rákattantam, sokszor említettem itt is, de most már ott járok, hogy évente legalább 3-4-szer meghallgatom és kezd a kedvenc albumaim közé kerülni.
A tízbe biztosan befér, de nem kizárt, hogy még előkelőbb helyen van.
Óriási sláger- és dallamparádé, laza ötletdömping remek dobossal.
Ízig-vérig profi, de ugyanakkor Las Vegas lazasága és az ÉRZÉS, illetve a
nem túl komplikált szövegekben a brit alter bandák komolysága is benne van.
Most éppen a felépítettségére (számsorrend) csodálkoztam rá.
Minden dalról tudnék egy bejegyzést írni, de nem teszem.
Ha néhányan meghallgatják közületek és (néhányszor) 44 percre kikapcsolódnak,
akkor most nem gépeltem hiába.
Eddig kb. 5,5 milliót adtak el belőle.

Vissza Japánhoz, hiszen sok témát nem érintettem még!
Az egyik ilyen a manga. Döbbenetes mennyiségű, méretű és MINŐSÉGŰ képregényt
lehet venni lépten-nyomon a városokban. Tematika szerint vannak rendszerezve,
és biztos, hogy talál az ember olyat, ami felkelti az érdeklődését. Motoros,
történelmi, pornográf, gyerekeknek szóló és a jó ég tudja, milyen témákban
csinálnak általában MŰVÉSZI igényességgel megrajzolt, méretben a könytől
az atlaszig terjedően képregényeket.
A nyelv ismerete nélkül is élmény őket lapozgatni. Vettem is magamnak.
Mivel fiatalok is olvassák, az én képregényemben a komplikáltabb (ritkábban használt?) kínai írásjelek (egy-egy szót jelölnek) mellé apróval oda van írva japán
(hiragana) betűkkel is - ezek egy-egy szótagot jelölnek - a szó.
A kínai jeleket csak azt követően tanulják az iskolában, hogy a szótagoló japán jeleket már ismerik.
Magát a nyelvet nem lehet túl nehéz megtanulni, de olvasni és főleg írni
lehetetlennek tűnik az én európai szememnek, agyamnak.

Az angolok 10 perc játék után (rögtön az első helyzetükből lefújhatták volna
a meccset) leálltak (szó szerint leÁLLTAK) poroszkálni a meglepetésre egészen
egyenesen játszó olaszok ellen. Sima 0-0, a 11-eseknél megvolt az előny, de
éppen egyik kedvencem, Young a felső lécre zúgatott, és innen kezdve
egyértelmű volt, hogy kiesnek. Veretlenül.
Érthetetlen volt ez a védekező, félgőzzel játék, amit gyakorlailag három
meccsen bemutattak a négyből, így különösebben nem meglepő, hogy ennyi és nem tovább.
Ha megnézik, hogy milyen képességű csapat ellen hullottak ki, akkor gondolom ég majd
a képe mindenkinek, akinek köze volt hozzá.
A csapat azóta veretlen, hogy az uruguayi bíró nem látta bent Lampard
lövését a fritzek ellen - sokra nem mennek vele...
Volt másik három negyeddöntő is, de engem nem érdekeltek.
És a maradék három meccs sem.