A kötetet alkotó négy kisregényről a véleményem:
Mr. Harrigan telefonja: Jól fel van építve, kellően érdekes és izgalmas, de a „csattanó”, a sztori utolsó része gyengécske.
Chuck élete: Nagyon tetszett. Az első fejezet folytathatatlanul (de szép szó) ér véget, de egy ügyes írói trükk megoldja a kérdést. Semmi horror, gonosz vagy túlvilági nincs benne, akad viszont lelkiség, filozófia. Jó a hangulata, érdekes az egész téma megközelítése, a felépítése pedig kifejezetten ötletes.
Minél véresebb: A kívülálló folytatása, második, rövid része, ha úgy tetszik. Egynek elmegy, jó kis írás.
A patkány megítélésével bajban vagyok. Kerek, egyszerű a történet, csavar sincs benne. Hogy megtörtént-e az esemény a patkánnyal, azt gyakorlatilag az olvasó fantáziájára bízza a szerző. Nem eredeti, nem is nagy ötlet, egyszerű rutin-írásnak tartom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.