Azt hiszem, már csak két magyar LP hiányzik a gyűjteményemből - értsd: azok közül, amelyek kis mértékben is érdekelnek. Az egyik a V'Moto-Rock Garázskijárata, az is csak azért, mert helyette tévedésből a zenekar egy már meglévő lemezét vettem meg ismét (az V-öst, ha valaki szeretné megkapni), a másik pedig a nem túl nagy zenét rejtő Éjszakai országút az Omegától, amelyet viszont nagyon ritkán láttam vásárokban, akkor is drágán - ezzel teljes lenne a Babylonig a diszkográfiájuk nálam. (Ha bárkinek van felesleges példánya bármelyikből, jelezze, kérem!)
Néhány hónapja, a sort és az egész történelmet indító első Omega beszerzését és meghallgatását követően merengtem el azon, hogy tulajdonképpen sokkal kevesebb híres, ismertebb zenekarból és albumból áll a magyar LP-k "érdemi" listája, mint gondolnánk.
Nyilván a nyolcvanas években jött egy hirtelen felfutás sok zenekar indulásával, majd a kilencvenes években egy rövid időszak, amikor szinte bárki kiadhatott lemezt, akinek pénze volt, de utána le is áldozott az egésznek, és jött a CD korszak.
Azért filózom ezen, mert láttam a neten, hogy a Telex kiadott egy könyvet "A 100 legfontosabb magyar lemez" címmel - és egyből az jutott eszembe, hogy nincs, vagy csak igen nagy jóindulattal van száz darab magyar LP, ami fontos lenne. Ezen is filóztam kicsit, és nyilván szubjektíven elkezdtem összeszedegetni, hogy - messze nem fontossági sorrendben - nálam mi lenne egy ilyen kiadványban: az első három Edda - igen, a harmadik is, mert megmutatja, mit tudott eredményezni a cenzúra -, egy kötőjel négy KFT, négy-öt Omega, az első Auróra (de nagyon és kiemelve), az első Pál Utcai Fiúk, pár Skorpió és Bergendy, néhány Karthago, Piramis, Korál, két P.Box, kettő-három P.Mobil és Beatrice, egy Bizottság, Rolls, az első két, Nagy Feró-s Bikini, egy-két Európa Kiadó, Dinamit, Hungária, Zorán, Illés, D. Nagy-os Bikini, esetleg R-Go, az egy szem Metro, sok LGT, pár Katona Klári, egy Udvaros Dorottya, legalább kettő Pokolgép és egy Ossian, egy Moby Dick, talán egy Kern. Fonográf, Bojtorján, 100 Folk Celsius, Demjén, V'Moto Rock ízlés szerint. Az eladások és a korszellem szemléltetése miatt bekerülne Korda, Neoton, Első Emelet és egy mulatós, plusz egy cigányzene. Hogy ne mindig csak cikizzem szerencsétlent, legyen egy Koncz Zsuzsa is, felőlem az István a király mellett és nyilván sokak szerint kell Bródy és Szörényi is. Biztosan felejtettem ki fontos előadókat, de velük együtt is ez csak kb. 80 darab kiadvány lenne, ha pedig zenekaronként egyre visszük le, akkor még messzebb vagyunk a száztól.
Online belelapozva a kiadványba azt látom, hogy a szerzők a CD korszakból is válogattak, és - ha nem tévedek - előadónként csak egy albumot említenek. Így viszont túl híg és túl széles a választék és - címével ellentétben -messze nem a legfontosabbakat tartalmazhatja. Nálam nagyon kevés magyar album van a kedvencek között, de jó, hogy kedvcsinálónak, emléknek készülnek ehhez hasonló kiadványok.
Richard és a gonosz Cooper a helyet keresik a koordináták alapján - meg is találják, de ez Richardnak nem tesz jót, éppen arrefelé jár a régóta a vadonban tébláboló Jerry is; Dougie kómában fekszik az áramütéstől egy kórházban, de aztán magához (Cooperhez) tér (szól a filmzene!), és megkapja a túlvilági félkarútól a zöld gyűrűt - a mag is a félkarúnál van; Tim Roth és társa végzetes tűzpárbajba keverednek egy parkolási vita kapcsán; Diane emlékszik, majd viselkedésmódot és világot vált - kétszer; a bárban - ahová megérkezik Audrey és párja - Edward Louis Severson (alakítja: Eddie Vedder!) ad elő egy akusztikus dalt, majd következik Audrey borult tánca egy borult zenére, amit bunyó és egy fordulat követ, a stáblista alatt már visszafelé mozgó zenészek zenélnek.
Alig (sem) írok filmekről. Nem is nézek túl sokat és a megtekintettek közül is nagyon kevés, ami tetszik, ennyi a magyarázat. Erről a tavalyi alkotásról is sokáig az volt a véleményem, hogy egy hülyeséget nézek éppen - egy erdőben, melybe csak bejutni lehet élve egy emberi építményben néhány ember él és tesz vagy nem tesz (gyakran logikátlan) dolgokat (pl.: nem vizsgálják meg a padlót), hogy életben maradjanak -, de aztán ahogyan haladt előre a történet és egyre több dologra fény derült, úgy állt össze bennem is, hogy ez egy nagyon jó kis film. A vége kifejezetten tetszett. 
